Rész

 1 1|            kedves leánynak,~S légy hû szerelmesem!~Csillagnak
 2 1|            kedves leánynak,~S légy hû szerelmesem!~Hajnalnak mondanálak,~
 3 1|            kedves leánynak,~S légy hû szerelmesem!~Vagy légy virág
 4 1|           S boldog lehet várt ifja hû karán;~Homályodban magát
 5 1|  Üdvözöllek, mint anyát a gyermek,~Hû szerelmem forró érzetében.~
 6 1|       nyugvó természet föl-fölérez~Hû anyaként kedves gyermekéhez,~
 7 1|      Nyugtasson a síri ágy!~Csak a hû, a szeretett lyány~Látogasson,
 8 1|             vidám dallal~Vár reá a hû leány.~Halld csak kinn a
 9 1|         Hullám s hold csalogatja.~«Hû szive hív, szava kér.»~Mi
10 1|   menyasszonyom,~Hogy’ táncolunk a hû pár menyegzõjén.»~Egyet
11 1|        szüleim~S érted halva annyi hû barát;~Fájdalmadba temetvék
12 1|    változásban,~A természet hozzád hû maradt,~Rajtad most is annyi
13 1|       enyém,~S jobb napodban, mely hû visszhangod volt,~Hogy sirasson,
14 1|           mint két ismeretlen,~Bár hû az emlék mindkettõnk szívén,~
15 1|           meg nem ismerhetjük,~Bár hû az emlék mindkettõnk szívén.~
16 1|          amilyen nagy,~Te épen oly hû dajkám vagy.~Megcsókolsz
17 1|           moh, vadszõlõ megszánja,~Hû részvéttel öleli át karja,~
18 1|          halvány,~Élõ bánat lett a hû lyány.~Ha a nap már lemenõben,~
19 1|        sejted, úgy-e bár,~De tudom hû szíved mégis vár.~Ringatod
20 2|            Tiszta szerelemért, mit hû szived adott,~Örök bút,
21 2|            vigaszúl küldött az ég.~Hû gondom õrzé gyermekséged,~
22 2|           érzél mélyebb bánatot,~S hû szivre lelni a világon~Hogy
23 2|            Hogy soká várj reá,~Nem hû az, ki~Jegyesét elhagyá.~
24 2|       fergeteg! -~Mint gyermekét a hû anya,~Vidám kedvünk úgy
25 2|         Szelíden fogja bé szemünk’~Hû nõnk vagy kedves gyermekünk.~
26 2|          ím ott látom~Újra egy-két hû barátom’;~Álom oszlik, keblem
27 2|       hived:~Új kedvvel, erénnyel,~Hû régi reménnyel,~Tápláld
28 2|          holló, mi hírt hoztál?»~««Hû szeretõd, te kacér szív,~
29 2|        himbálja,~S kit szeretsz, a hû család,~Gond mellett sok
30 2|           követte a rövid tavaszt.~Hû gyermekként virasztottam
31 2|           már átküzdött hazánk;~Ha hû marad a nemzet önmagához,~
32 2|          kötelesség.~Õrizze sírját hû emlékezet!~Ti unokái, szép
33 2|     csatában,~És szakadt meg annyi hû sziv~Honfi-bánatában,~Hogy
34 3|           érezze, mit veszít,~S ha hû lovagját jól megsínli~S
35 3|            ejtse apját~És búba egy hû szeretõt?~Szerelem nélkül
36 3| hányt-vetetté?~Mért vessek meg egy hû kezet,~Mely vész után parthoz
37 3|        karodban szabadsága~A sírig hû védõre lelt.~Küzdöttél a
38 3|          valál!~Szent örökünk lett hû emléked,~Egy élõ, büszke
39 3|         olvasóm különb te se vagy,~Hû honfiságod bármilyen nagy;~
40 3|      Bármily alázat, kín között.~A hû vezeklõt Isten ójja,~A bünbánónak
41 3|          hallgat csak szivére,~S a hû honvéddel lelkesül,~És örvend
42 3|             Róma híve,~De mindenik hû hazafi,~És honfi búval teltebb
43 3|           szólt,~Most Széchenyinek hû apródja,~Régebben ellensége
44 3|            aki vezérlé sergeinket,~Hû honfi volt, dicsõ vezér,~