Rész

 1 1|       huszár,~Szállj le, szállj le immár!~Nem rohamra harsog a kürt,~
 2 1|          szegény, szégyenli tõlem.~Immár a végsõ ház elõtt megyünk
 3 1|  Vissza-fordulhatnám!~Éjtszaka van immár,~Édes anyád rég vár;~Nekem
 4 1|         vén udvarházból,~Három éve immár, hogy ott gyászol;~Napról
 5 1|          arról sugnak-bugnak,~Amit immár otthon hagytak.~Mit hagytak
 6 1|         várod jöttömet,~Megismersz immár a távolból,~S bár ajkad
 7 1|           sirhattam, amióta~Örűlni immár megszüném.~Hadd sírjak és
 8 1|         kedvem, földerülsz-e~Avagy immár sohasem?~Idegen nép közt
 9 1|        Szánd meg, Isten, szánd meg immár a magyart.~1856~
10 1|   megvallom, kissé félek.~A párbaj immár oly divatba jött~A hírlapírók
11 2|       remegő ajakán:~   «Tied leve immár~   Búm szégyene, titkom.~   
12 2|             Fia, lyánya megösméri;~Immár tőle hogyan félne?~Megcsókolják,
13 2|          poétát,~Ha más felé vinné immár a nótát.~Úgy is hizelgés
14 2|       hallik:~«Ébredj ifju, ébredj immár!~Szeretõdnél szebb leány
15 2|           hivja, várja.~És az ifju immár menne,~Võlegénye, rabja
16 2|            fut, tünnek évek,~Érzem immár súlyokat,~Rég elhagytak
17 2|             ŐSZI ESTE.~Dér a mezõt immár megeste,~Hull a levél, hervad
18 2|        gyorsan, hamar!~És tûnj fel immár Kassa tornya,~Kit éj és
19 2|       maréknyi por.~Csak árny vagy immár, aki ott lebegsz még,~Évek
20 2|         hagylak;~Régi hived vagyok immár,~Szebb vagy nékem a tavasznál.~
21 2|      kedves gyermekünk.~A fergeteg immár elûl,~A tiszta ég pirkadni
22 2|        összetört.~És elfeledték... Immár alkonyúl,~A tájra lassan
23 2|       dísze meg nem látszik,~Senki immár rajt’ nem játszik,~Szív
24 2|          Ki lakta, látta egykoron,~Immár alig ösméri meg.~Ez utca
25 2|            mind nézem s nézném,~De immár hamvába hal~És megzendûl
26 2|            új öröme.~Nem örülsz-e? Immár nem bánt~Hiú vágy és küzdelem,~
27 2|           Tart-e még sokáig?~Avagy immár eljutottunk~A végsõ határig?~
28 2|           bizony Isten,~Boszuságra immár itten~Többé fát nem ültetek.»~««
29 3|          szíja ki...~De elég ebből immár ennyi,~Nem speech lesz ez
30 3|            hívták a szép özvegyet;~Immár most néki minden tiltott~
31 3|            a garde de dames-ja,~Ki immár régen elvirult;~Egy tisztes
32 3|            Tipeg, forrón megöleli;~Immár betellett legfõbb vágya,~
33 3|          gyülésben,~De - elhangzik immár a szó~A puska- s ágyu-dörrenésben~
34 3|   könyvemet.~Mert kifáradtam én is immár.~Üld engem is sok durva
35 3|           jár,~Mégis siet s elérte immár~A kastélyt, melyet park
36 3| kormánypadra~És bizalomra érdemes.~Immár melyik a nagyobb érdem,~
37 3|          át a forradalmat~Mint aki immár élve holt.~A falu népe rég
38 3|       rosszabbat ér.~A conservativ immár semmi,~Egy jött-ment a korlátlan
39 3|           jól töltött rövid napon,~Immár a kastély törzsvendége,~
40 3|         Üdvözli õskastélya dombja,~Immár megint otthon lakik,~S csöndes
41 3|           De mosolyogva ébredett.~«Immár egészen jobban lettem!»~«
42 3|        kész,~Bölcselkedik, ha késõ immár,~S utólag mindig nagy vitéz.~