Rész
1 1| találja:~Ha egyik hull, nyílik más virág.~Fénybogárkák ragyognak
2 1| lebegne~Új teremtő hatalom;~Más nap a felhőtlen égen,~Más
3 1| Más nap a felhőtlen égen,~Más föld a hullámokon.~Oh ha
4 1| mosolyg álmán,~Nem e föld, egy más világ.~És amint a virág
5 1| nyomdokán halad,~Hírlap beszéli, más utána mondja;~Kinek pedig
6 1| Imádja Mammont, gondja semmi más,~Mint kényelem, kéj, jól
7 1| Széchenyi, ellensége volt,~Más pártnak élt, ott írt és
8 2| szegény magyar poétát,~Ha más felé vinné immár a nótát.~
9 2| hatalomnak: egyik fenn ragyog,~A más alant sötéten háborog,~De
10 2| önzésbõl vadászod nép kegyét:~Más nem vagy, mint hitvány udvarcseléd.~
11 2| hõse, oh vitéz magyar!~Egy más emitt, derék egy ember szinte.~
12 2| vidúl képe,~Nem amit lát, más forog eszébe’:~Kis falucska,
13 2| Szeretlek, esküszöm!»~«Nincs más baja?... Ejnye hagyjon békét!»~
14 2| visszaszáll.~Csak te vagy más, oh emberszív, -~Tél ha
15 2| kedély és ifjuság~Minden más kincsnél többet ér.~1894~~
16 3| pazalt és Bécsben megholt,~És más emléket nem hagyott,~Mint
17 3| vesztett volna rajt!»~A néninek más nem, csak ez fájt,~De húga,
18 3| Romhányiban, mint annyi más,~Õ szíve eszményét kereste~
19 3| sem szerettem,~Feledve õt, más neje lettem...~Ez sebzené...
20 3| Világosnál vége mindennek, ‘~Más nem marad: börtön, bakó -~
21 3| tévedések, bûnök ellen~Nincs más orvosság földi szerben,~
22 3| sírhalom - orvost se’ kér.~De más van irva sors könyvében,~
23 3| itt,~Hiszen te is és sok más híved~Valljátok a gróf elveit.~
24 3| Ifjú nejének angyalarca~Egy más világba rengeti~S bánatját
25 3| összerezzen,~S a szónak más irányt adott.~De elmereng
26 3| vészi, keze reszket,~S egy más dallamba játssza át~Majd
27 3| aminthogy élek,~Nincs itt más baj, csak szörnyü láz.»~«
28 3| Hajh, életem ugy is mi más,~Mint kora õszi hervadás!~
29 3| Elhagyta bú és baj között, -~Mi más jó Ilonka tette,~Kit hozzá
30 3| lángra lobban?~A máskép csak más tévedés,~Uj bánat, uj bölcselkedés.~
31 3| szeretett,~S oly könnyen a más neje lett?»~«Miért ne, hogyha
32 3| lett?»~«Miért ne, hogyha más megkérte?~Nekem játékszer
33 3| szeretett már,~De érzi, ez más szerelem:~Csendes, félénk,
34 3| Szegény Ilont, mint bármi más,~Merészebb csábitó fogás.~
35 3| nem tudálak,~Mint óhajtám; más fog talán.~Bocsáss meg,
36 3| Gyógyitja az ily beteget;~Más napra kelve haloványon,~
37 3| Miképen játszom én, te, más;~Az ember, bár kerülje sorsát,~
38 3| elbeszél sokat.~Egyik Calvin, más’ Róma híve,~De mindenik
39 3| zajongtak egymás ellen,~Most más idõ jár, más a szellem,~
40 3| ellen,~Most más idõ jár, más a szellem,~Együtt sohajtnak
41 3| átok,~Csak õ a bûnös, senki más,~S Kossuth, szabadság prófétája,~
|