Rész

1001 2|               dalolna,~Oh ha játsznék a szellőkkel~S patak tükrét
1002 2|             magány,~Árnyas gyümölcsös a domb oldalán;~Három diófa
1003 2|             domb oldalán;~Három diófa a földig borúl~S benn mintegy
1004 2|             küzde tollal, mint csatán a hős,~S mint ősei kardja
1005 2|               Úgy védte tolla vészben a hazát.~Mily bánat, kétség
1006 2|             az embert s az államot,~S a sors titkába mélyen béhatott.~
1007 2|              szülője is:~Örök törvény a bosszús Nemesis.~A hont
1008 2|            törvény a bosszús Nemesis.~A hont hiven szeretni oly
1009 2|        szeretni oly nehéz,~Csordúltig a szív s elvakúl az ész;~És
1010 2|             szív s elvakúl az ész;~És a szabadság önmagának árt~
1011 2|                kín,~S ostromló bátran a kettős veszélyt:~Királyi
1012 2|           midőn egy nap föléled, győz a jog,~Eltiprott zászlónk
1013 2|           újra fenlobog,~Nem érzé már a diadalgyönyört~Lélekbe’
1014 2|         elfeledték... Immár alkonyúl,~A tájra lassan köd, homály
1015 2|          borúl,~Estcsillag fénye rezg a bérc fokán~És megzendűl
1016 2|             fokán~És megzendűl bokrán a csalogány.~E dal, e fény
1017 2|          Országház-e, avagy csárda~Ez a tisztes nagy terem?~Hát
1018 2|               tisztes nagy terem?~Hát a ház-szabály s az elnök?~
1019 2|              Dulakodnak szüntelen.~Ki a legény a csárdában?~Jelszó
1020 2|     Dulakodnak szüntelen.~Ki a legény a csárdában?~Jelszó az ország
1021 2|            ország házában,~Utca-csíny a honfi-tett;~Durva élc a
1022 2|               a honfi-tett;~Durva élc a legszebb eszme,~A szabad
1023 2|           Durva élc a legszebb eszme,~A szabad szó zajba veszve,~
1024 2|            belé az épület.~Semmi joga a többségnek,~Hódolat a kisebbségnek:~
1025 2|            joga a többségnek,~Hódolat a kisebbségnek:~Új tudomány,
1026 2|        tudomány, megsegits!~Szakítunk a mult világgal,~Széchenyivel
1027 2|          Hátha felvidítnánk!~Vége már a télnek:~Kék ég, fénysugárzó,~
1028 2|                                       A FELHŐK.~El-elnézem a felhőket,~
1029 2|                  A FELHŐK.~El-elnézem a felhőket,~Úgy szeretem nézni
1030 2|               Váltanak ott~S eltűnnek a messzeségben.~Sötéten a
1031 2|               a messzeségben.~Sötéten a hegyre gyűlnek,~De napfénytől
1032 2|             mezejét.~Néha hajtja őket a szél;~Vándorfelhő, megpihennél!~
1033 2|               Bércek ormán:~Száz alak a szél dagálya.~De hova oly
1034 2|          Háborúba, villám dördül.~Zúg a harc, majd ki-kifárad~S
1035 2|            Enyhe-szépen~Visszamosolyg a magasban.~Hajnal, alkony
1036 2|     Biborfényben felhők szállnak:~Itt a hajnal,~Arany hajjal,~Ők
1037 2|             Arany hajjal,~Ők hirdetik a világnak.~Alkonyra is híven
1038 2|             Lánglobogva~Őrzik kapuját a mennynek.~El-elnézem a felhőket,~
1039 2|        kapuját a mennynek.~El-elnézem a felhőket,~Úgy szeretem nézni
1040 2|      Órahosszat nézem gyakran,~S mint a gyermek,~Elmerengek~Rajtok
1041 2|               Új alakot~Váltana ott~S a távol ködébe veszne.~1890~~
1042 2|             TISZA-VIDÉKI DALOK~I.~Zúg a patak, mind azt zúgja:~Aki
1043 2|            azt zúgja:~Aki szeret, sok a búja;~Zeng a madár, mind
1044 2|              szeret, sok a búja;~Zeng a madár, mind azt zengi:~Nem
1045 2|              én telem?~Meddig üld még a szerelem?~II.~Zöld fű között
1046 2|             Hervadjon el erdőn, mezőn a virág!~Száll a madár kelet
1047 2|           erdőn, mezőn a virág!~Száll a madár kelet felé sebesen:~
1048 2|             ki van ott.~Ereszkedik le a felhő, feketén:~Épen olyan
1049 2|        villámom,~Tehetetlen bolyongok a világon~III.~«Tudod-e mit,
1050 2|               akarnám sem lehet,~Mert a szivem mást szeret.»~«Ej
1051 2|                 Amit küldöz kedvesem,~A virág drágább nekem.»~«Sok
1052 2|           mire szíved vágya.»~«Mit ér a gazdag, ha vén,~Csak ifjamra
1053 2|            sem hangzik utánam jaj.~V.~A szeretõm vár reám,~Indúljunk
1054 2|           Indúljunk hát szaporán,~Itt a nyereg, siessünk,~Édes-kedves
1055 2|        tûrjünk, jó lovam,~Tél után jõ a tavasz.~Fáradsz, szenvedsz
1056 2|            egymást igazán,~De kõszívü a lyány atyja,~Szegény leányt
1057 2|           hozzád, hív kedvesem!»~Mond a leány könnyes szemmel,~Édes-fájó
1058 2|          semmi el nem szakaszt.»~Mond a legény s utoljára~Csókot
1059 2|         legény s utoljára~Csókot nyom a lyány ajkára.~Falu-hosszat
1060 2|   Falu-hosszat nagy vigalom,~Kezdõdik a lakodalom,~De menyasszonyt
1061 2|           menyasszonyt senki se’ lát,~A Tiszába ölte magát.~Tenger
1062 2|        Tiszába ölte magát.~Tenger nép a Tisza partján,~Kendõ lobog
1063 2|              partján,~Kendõ lobog ott a fûzfán,~A lyány titkos jegykendõje,~
1064 2|             Kendõ lobog ott a fûzfán,~A lyány titkos jegykendõje,~
1065 2|          titkos jegykendõje,~Rá ismer a szeretõje.~«Nem esküdtem,
1066 2|              el nem szakaszt»~Kiált s a hab közé rohan,~Csobban
1067 2|               hab közé rohan,~Csobban a víz és oda van.~Szeles,
1068 2|             éjtszaka,~Háborogva folt’ a Tisza;~Hull a fûzfa-, nyirfalevél,~
1069 2|         Háborogva folt’ a Tisza;~Hull a fûzfa-, nyirfalevél,~Összesodri
1070 2|        nyirfalevél,~Összesodri mindet a szél.~1890~~
1071 2|         magyar nyelven irsz, dicsõség a részed.~Mintegy ráadásúl:
1072 2|               cifrázz rendjellel, ott a régi ordó,~Mit tanár? Professor.
1073 2|       magyarosan nuance-ot nüánsznak,~A quasi-t kvázinak, codex-et
1074 2|               mi kissé nyers,~Megtûri a próza, ha nem tûri a vers;~
1075 2|          Megtûri a próza, ha nem tûri a vers;~Tanuld el a néptõl
1076 2|            nem tûri a vers;~Tanuld el a néptõl falun, mi betyáros,~
1077 2|          régibb,~Magyarnál magyarabb, a népinél népibb;~Pödörd ki
1078 2|           olvasok, rendezek,~Fakúltak a betûk, elsárgult papirja,~
1079 2|               porladoznak, kik irták, a kezek,~Minden csomag egy-egy
1080 2|             enyhén mosolygott rám,~Ez a két istennõ oltalmazott
1081 2|             Vége felé fordul lejtõjén a pálya,~Alig voltunk ifjak,
1082 2|            épen,~Nõnkkel, barátinkkal a multakban élni,~Jövõnek
1083 2|               fénye~Elenyészni lassan a csillagos éjbe.~De ritkán
1084 2|               nincs helyünk, vonzanak a holtak.~Elhagyva, ridegen
1085 2|        elfásúl,~S rég halva mulunk ki a megúnt világbúl.~Nem, nem...
1086 2|               elmúlni~És örök álomnak a sírba száll velem.~A hõ,
1087 2|          álomnak a sírba száll velem.~A hõ, igaz érzés s boldog
1088 2|       Eszményem, küzdelmem még mindíg a régi,~Példátok mutatja,
1089 2|                              PIROSLIK A CSERESZNYE...~Piroslik a
1090 2|              A CSERESZNYE...~Piroslik a cseresznye a~Fán,~Ilyen
1091 2|                 Piroslik a cseresznye a~Fán,~Ilyen piros még soh’
1092 2|           legyen~Bús?~Neki is jut, ez a világ~Dús.~Lám, reád is
1093 2|               Lám, reád is ingyen süt a~Nap~Töved, lombod ingyen
1094 2|               Mért teszitek fecsegõvé~A jó magyar nemzetet?~Igaz,
1095 2|              az erkölcsök!~- Hirdetik a hirlapok -~A fejétõl bûzhödt
1096 2|                 Hirdetik a hirlapok -~A fejétõl bûzhödt a hal,~Lesznek-e
1097 2|          hirlapok -~A fejétõl bûzhödt a hal,~Lesznek-e még jobb
1098 2|                csak kezdjétek~Magatok a javulást:~Írjatok lélek
1099 2|              Mert bizony beteljesûl~S a valódi árulóval~Az idõ megterhesûl.~
1100 2|         ismerni sem tudunk.~IV.~Nehéz a magyar közélet,~Minden másnál
1101 2|               megfájdul sok régi seb.~A viszonyok bonyodalma~Annyiféle
1102 2|           nehezûl:~Hajh erõnknél több a vágyunk~S vérünk könnyen
1103 2|             siker végett -~Megrontjuk a nemzetit.~V.~Nem rejt gyertyát
1104 2|              V.~Nem rejt gyertyát már a véka,~Kiálthatjuk: Heuréka!~
1105 2|            két párt harcolt~S amelyik a legyõzött volt,~Dúlt-fúlt,
1106 2|              új eszme, úgy bizony!~Ám a többség hozzon törvényt,~
1107 2|      fejlõdjék ki jó viszony.~Érje be a gyõzelmével,~Szentesített
1108 2|             ránk örök béke,~Országunk a világ éke:~Éljen az új eszme,
1109 2|             talán utolsó,~Aztán elfed a koporsó,~Aztán hamar elfelednek, -~
1110 2|               képe elhalványúl~S mint a függöny ha aláhull,~Szinpad
1111 2|              Ártatlannak síró jajját,~A gonosznak vad kacajját;~
1112 2|             folyton egymást,~Siralmát a megcsalottnak,~Néma vádját
1113 2|            megcsalottnak,~Néma vádját a halottnak;~Lármáját a sok
1114 2|          vádját a halottnak;~Lármáját a sok nyeglének,~És amely,
1115 2|    Szenvedélyek torzúlt arcát;~Tettet a végzetbõl nõve;~Bûnt, erényt
1116 2|           nemes sziveknek,~Áldozatját a hiveknek.~   Mily édes mindent
1117 2|             jelen harcát amint vívod,~A Nemesist ki-kihívod.~Nem
1118 2|         Nemesist ki-kihívod.~Nem elég a hont szeretni,~Tudni kell
1119 2|                TÉLEN.~I.~Beh jó világ a hóvilág,~De csak meleg szobában;~
1120 2|               szobában;~Virúlhat kinn a jégvirág,~Ha kézben telt
1121 2|             víg madárdal~Eltünt, mint a szerelem;~Az emlék is lassan
1122 2|              villám elköltözött,~Mint a becsvágy szenvedélye,~Küzdve
1123 2|             is jó,~Bár befújja olykor a hó.~Most is fújja, most
1124 2|              mit akar?...~Senki, csak a bõsz zivatar.~Hogy’ fú,
1125 2|                útat befú, feldúl.~Már a sok hó egész özön,~Egy hétig
1126 2|              vídoran éled,~Ha gyõzzük a bajt;~Állj bátran a gátra~
1127 2|           gyõzzük a bajt;~Állj bátran a gátra~Mert gyáva, ki hátra~
1128 2|               régi reménnyel,~Tápláld a hited’.~Az elvhez a hûség~
1129 2|           Tápláld a hited’.~Az elvhez a hûség~Örök kötelesség,~S
1130 2|               kötelesség,~S ha messze a cél,~Enyhítsen önérzet:~
1131 2|               Ne féltsen, szeressen!»~A fára most egy holló száll.~«
1132 2|               most párbajt vív.~Minap a tánc után,~Egy sértõ szó
1133 2|           Partomon kedvesed,~Vizemben a vére,~Nincsen ír sebére.»»~«
1134 2|           Nincsen ír sebére,~Lelkemen a vére;~Mardosva rám támad.~
1135 2|             vére;~Mardosva rám támad.~A kései bánat.»~1894~~
1136 2|          soron,~Hogy sürr-forr’ benn’ a néptömeg!~Ki lakta, látta
1137 2|             közt töltöttem én.~Eltünt a régi ház emitt,~Gazdája
1138 2|                De hûn õrzöm emlékeit,~A multból már csak az maradt.~
1139 2|               Nem léphetek be én oda,~A mult emlékét sérteném.~Megállok
1140 2|            rohanva fut,~És mily közel a messze vég!~Fut-fárad, küzd-ví
1141 2|               vég!~Fut-fárad, küzd-ví a világ,~Sok földi kincset
1142 2|              esõ kopogása~Zörget kinn a födelen,~Benn kandalló pattogása~
1143 2|               elmulat velem.~Itt ülök a fél-sötétben~És elnézem
1144 2|               fél-sötétben~És elnézem a tüzet,~Vörösen, majd fehér-kéken~
1145 2|           Fel-felvillan s ködbe vész.~A tüzet mind nézem s nézném,~
1146 2|             ne búsulj, hogy öregszel,~A természet rendje az;~Ettõl
1147 2|            bír, enyészni látja,~S bár a multért sír szeme,~Van azért
1148 2|          örvénybe nem ránt,~Nem kínoz a szerelem.~Megszünt a sok
1149 2|            kínoz a szerelem.~Megszünt a sok össze-vissza,~Szíved
1150 2|            bánd, hogy már hagyogatnak~A remények hûtlenül,~Szép
1151 2|             himbálja,~S kit szeretsz, a hû család,~Gond mellett
1152 2|                Egész halálig~Lelkesûl a honfi-szív;~Mássá csak a
1153 2|              a honfi-szív;~Mássá csak a módja válik,~Maga élve-halva
1154 2|           Lépést tartva az idõvel,~Ha a nép bölcs véne vagy,~Szavad
1155 2|            búsulj, hogy öregszel,~Itt a bor, kocints velem!~Lánghevétõl
1156 2|               kedv~- Töltsd szinültig a pohárt -~Néha-néha meg nem
1157 2|              közt ezer gond vár,~Mert a gyermek, hajh, idõvel,~Testi,
1158 2|                Aki szép is, jó is, az a legszebb asszony.~III.~Tükör
1159 2|          legszebb asszony.~III.~Tükör a nõnek leghivebb barátja,~
1160 2|                Maros s te vén kastély a dombon,~Látlak megint hát
1161 2|           megint hát oly sok év után!~A régi nyárfák még mind ott
1162 2|              újra minden régi helyet,~A húnyó emlék végsugárinál!~
1163 2|              végsugárinál!~Megismerém a lépcsõt csarnokával,~A kis
1164 2|     Megismerém a lépcsõt csarnokával,~A kis szobát, a tölgyfa-ablakot;~
1165 2|            csarnokával,~A kis szobát, a tölgyfa-ablakot;~Hányszor
1166 2|               ringatott el~Nem messze a malom zugása ott.~Hányszor
1167 2|              ott.~Hányszor bolyongtam a nagy árnyas kertben~A rigó
1168 2|      bolyongtam a nagy árnyas kertben~A rigó füttye most is üdvözel,~
1169 2|             füttye most is üdvözel,~S a rózsa, jázmin bokra hossza
1170 2|             vérzett,~Zord tél követte a rövid tavaszt.~Hû gyermekként
1171 2|        bús-komor dalom.~De vígasztalt a kastély grófja gyakran,~
1172 2|          grófja gyakran,~Tanúm reá ez a tágas terem,~Ez asztalnál,
1173 2|               elbeszélt velem.~«Bízz’ a jövõben - mondogatta többször -~
1174 2|         átküzdött hazánk;~Ha hû marad a nemzet önmagához,~Egy újabb
1175 2|             borából,~Üritsem emlékére a kehelyt!~Oly honfi volt,
1176 2|            vezet,~Hanem az erkölcs és a kötelesség.~Õrizze sírját
1177 2|           nevelt föl erre jó anyátok,~A fenkölt lelkü, ritka honleány:~
1178 2|        szivembe vésve,~Holtig kisér s a sírba száll velem.~1897~~
1179 2|                    AZ ÉV VÉGÉN.~Oh ez a dûh, ez a pártdûh~Tart-e
1180 2|             ÉV VÉGÉN.~Oh ez a dûh, ez a pártdûh~Tart-e még sokáig?~
1181 2|               Avagy immár eljutottunk~A végsõ határig?~Nem jutottunk,
1182 2|               csak akkor lesz,~Amikor a honfiszívnek~Minden kincse
1183 2|               felett leng egy zászló,~A haza zászlója:~Pártoké csak
1184 2|              alatt?~Nem azért küzdött a honvéd~Sok véres csatában,~
1185 2|              tiprod azt el,~Hasztalan a késõ bánat,~Nem éled többé
1186 2|            felett,~Ott talált az est, a hajnal:~Az anyai szeretet~
1187 2|              Szívedet erőssé tette,~S a haldoklót megmentette.~Szép
1188 2|            fénnyel enyeleg.~Nézi, bár a lombok hullnak,~Almák mily
1189 2|         ültetett ő téged’,~Majd mikor a hő nap éget,~Lennél árnyas
1190 2|          Lennél árnyas nyughelyem,~És a holdas szép estéken,~Itt
1191 2|          árnyadba hadd üljek hát!~Tán a szellő fiam hangját~Suttogja
1192 2|       Estélybe hívtak, menni kell!~De a kandalló közelébe’,~Jól
1193 2|              mást hajh hogyan tudjak,~A méla bú, ha meglepett?~Hogyan
1194 2|             kedv éledt.~Öröm dagasztá a kebelt!~Oh mily derűlt,
1195 2|            virágként hervad el korán:~A kandallót mind kevesebben~
1196 2|            egy-egy új gyászom,~Lesujt a sors kegyetlenűl,~Előbb
1197 2|              Fiam is végre sirba dűl.~A mély seb is emlékké gyógyul,~
1198 2|            föl!... Nincs hát mentség.~A bérkocsi megérkezett;~Öltözzünk
1199 2|           igéretet.~Bizony kinos lesz a mulatság,~Kinos nekem, kinos
1200 3|            kelti zaj, nem nyomja had,~A fecske újra bátran repdes~
1201 3|             megszáll ahonnan elriadt;~A holtakat mind eltemették,~
1202 3|                rend és béke van.~Csak a szív zajg és fel-feltámad~
1203 3|             szív zajg és fel-feltámad~A le nem győzött bosszu s
1204 3|             ennyi,~Nem speech lesz ez a költemény,~S a lapokkal
1205 3|         speech lesz ez a költemény,~S a lapokkal mért versenyezni~
1206 3|             lapokkal mért versenyezni~A honfi-phrasis mezején?~Im
1207 3|               mezején?~Im eldobom hát a sallangját,~Nem áhitom a
1208 3|              a sallangját,~Nem áhitom a karzat tapsát,~Sem honlyányok
1209 3|               boltján,~Ki sem pillant a vaksi hold.~Az est, az éj
1210 3|         elbúni, szökni int;~Haragszik a zsandártiszt érte:~Ni még
1211 3|             gutgesinnt.~Nem födte fel a biztos menhelyt,~Egy bujdosót
1212 3|               vérzik, vesztegel:~Csak a tiszt áll, kiált hijába,~
1213 3|          hijába,~Az öt zsandárnak fáj a lába,~Hiába hősök, - ezalatt~
1214 3|                Hiába hősök, - ezalatt~A bujdosó tovább haladt.~De
1215 3|            érdeme?~Vajon mit szolgált a nemzetnek,~Vezére vagy minisztere?~
1216 3|     tudományra tanították~Innen s túl a határokon.~Volt nevelője
1217 3|           francia,~Kissé nehéz nyakán a járom,~De szép volt a harmonia;~
1218 3|          nyakán a járom,~De szép volt a harmonia;~Érzelgőssé tevé
1219 3|             harmonia;~Érzelgőssé tevé a német,~Fransztól tanult
1220 3|      Fransztól tanult könnyelműséget,~A magyartól sok honfiszót,~
1221 3|            reménnyel, még több zajjal~A nagy világ fogadta őt.~Hazájában
1222 3|           fogadta őt.~Hazájában kezdé a pályát,~Tüzes, békétlen
1223 3|        Elcsábitott egy pár leánykát~S a szabadságról szónokolt;~
1224 3|        pecsovics főispán atyja,~Magát a szélső párthoz csapja:~Imigy
1225 3|          párthoz csapja:~Imigy büntet a nemesis~Atyát, fiut, kettősen
1226 3| Bársonyszűrben, diszparipáján~Lépdelt a hős csapat között:~Sugárzott
1227 3|              csapat között:~Sugárzott a bús honfi képe,~S a kis
1228 3|         Sugárzott a bús honfi képe,~S a kis városnak kandi népe~
1229 3|              Ne vesztegessük az időt.~A sok csínyt atyja megsokalja~
1230 3|               külföldi útra küldi őt.~A nagy szigor csak jót s jókor
1231 3|           Mert újabb élvet tár elé,~S a diadalban fáradt kortes~
1232 3|              és megye.~Kedvére múlat, a pénzt szórja,~Csak néki
1233 3|            szórja,~Csak néki áll most a világ~Száz élvbe, bajba
1234 3|           Száz élvbe, bajba bésodorja~A szenvedély és hiuság.~Kaland-
1235 3|           Alig két hónap s íme már is~A magyar grófról beszél Páris:~
1236 3|               akkor így leve~Ismertté a magyar neve.~Két év alatt
1237 3|               itt is izgalmat kerget,~A nagyravágyás tesz rá nyerget~
1238 3|    sarkantyúzza tüzesen,~Mint azelőtt a szerelem.~Eszébe jut az
1239 3|                Egész democrat alapon,~A függetlenség jelszavával,~
1240 3|             kell, forradalom.~De majd a kétely rajt’ erőt vesz,~
1241 3|      beszédeket.~De nagyot tenni hol, a pálya,~S alkotni hol rá
1242 3|            becsvágya büszke álmait,~S a régi útat kezdve újra~Egy
1243 3|              pár napig kedvére múlat,~A szíve újra lángra gyúlad:~
1244 3|              erõsb, mint minden régi,~A gyõzelem nem könnyû néki;~
1245 3|         Gunyolja meg nem nyert babér,~A nõ hideg, eszes, kacér.~
1246 3|           Mulatja õt e zajos verseny,~A hódolat tetszik neki,~S
1247 3|               hõsünkhöz vonja,~Mert õ a leghevesb bolondja,~De eltitkolja
1248 3|           gyászos halálhíre;~Elpattan a szerelmi lánc.~Felejti Párist
1249 3|               és Matildot,~Igy hívták a szép özvegyet;~Immár most
1250 3|             vége van~Az ünnepélvnek s a teremben~Ott ûl az éj óráiban,~
1251 3|             ûl az éj óráiban,~Megújul a gyermekkor képe~Lelkén,
1252 3|         játszott anyja térdein,~Amott a fán madárka zengett.~S a
1253 3|              a fán madárka zengett.~S a régi dalt énekli im.~Itt
1254 3|         rendezést ohajt,~És új irányt a gazdaságban~S meggazdagodni
1255 3|               ezzel bajlódik,~Megújul a szerelmi seb~Mert szép Matildot
1256 3|            újra fogva volt.~Matildnak a gondok nem ártnak,~Játszik
1257 3|               intrigálni,~Ünnepli már a társaság,~Nem fél veszéllyel
1258 3|              pedig gyülésen~Uralkodik a karzaton,~Erélye, bája hatalom.~
1259 3|    megszerette ismét~Matilddal együtt a hazát,~S hogy teljesítse
1260 3|             teljesítse honfi tisztét,~A közügynek utána lát,~Felejti
1261 3|                  hont, nõt szeret.~És a jövõ országgyülésen~Már
1262 3|              csak ily módon pénzel,~S a választás sok pénzt kiván;~
1263 3|     emberhalál.~Megválaszták; gyõzött a tábor,~Kettõ halott, sok
1264 3|             sebet, halottja nincs,~De a tapsnak olcsó az ára~Nálunk
1265 3|               mellé boldog,~Meghódító a szép Matildot.~Tán nem való,
1266 3|              legalább~Már így beszéli a világ.~Igaza is van félig-meddig,~
1267 3|            szemével~S meghajlik, mint a liliom,~Oly ártatlan mosolygva,
1268 3|         homlokára írva:~Rá nézve majd a szerelem~Öröm vagy bú, de
1269 3|             de végtelen.~Félénken lép a nagy világba,~Estélyen,
1270 3|               elfogult,~Nagynénje itt a garde de dames-ja,~Ki immár
1271 3|        Hugának: ez reszket, pirul,~És a magányban könnye hull.~Oh
1272 3|           hivõ lelkében áll.~Romhányi a kezdett udvarlást~Nem hagyja
1273 3|             kérdést se’ tesz.~S habár a lyány fejlõ szerelme~Meghatja
1274 3|             hamar felejt».~És ürügyet a békülésre~Oly könnyen lel
1275 3|             trónját veszti~S türelmét a jó bécsi nép,~Magyar beszédét
1276 3|              Romhányi vágya,~Megnyílt a rég ohajtott pálya~Matildja
1277 3|           Matildja szintén lelkesül~S a karzaton tapsolva ûl.~Romhányi
1278 3|               Megrázza harsány hangj’ a léget~És arca felpirulva
1279 3|               egész beszédben,~De sok a forradalmi láz,~S az akkor
1280 3|               Úgy éljenzik, hogy reng a ház.~Matild is tapsol, kendõt
1281 3|              enged,~S mikor eloszlott a gyülés,~Már megtörtént a
1282 3|              a gyülés,~Már megtörtént a békülés.~Romhányi ott a
1283 3|               a békülés.~Romhányi ott a lépcsõ alján~Megvárja bájos
1284 3|             Ebédeljen együtt velem...~A honfigond arcát feldulta!...»~«
1285 3|        feldulta!...»~«Nem az, Matild, a szerelem.»~«Oh annál jobb,
1286 3|           jobb, de csak rám nézve.»~S a hintában már kéz a kézbe’.~«
1287 3|          nézve.»~S a hintában már kéz a kézbe’.~«Matild, feledjük,
1288 3|                feledjük, ami mult!»~S a többi egy kézcsókba fult.~
1289 3|             Multjának boldog perceit,~A lépcsõn néha hallni véli~
1290 3|              remél.~De Blanka grófnõ, a nagynéne,~Nem tûri ily némán
1291 3|          nagynéne,~Nem tûri ily némán a bajt,~Hamar megtágul nyelve
1292 3|            csak vesztett volna rajt!»~A néninek más nem, csak ez
1293 3|             nem érdemel.»~E perc után a szende lyányka~Bátrabb,
1294 3|            Elfoglaló eszét, kedélyét,~A társas körben elmulat,~Takarj
1295 3|         társas körben elmulat,~Takarj a búját, szenvedélyét~Kivûlrõl
1296 3|              korszakot kezd végülése,~A mult kétes jövõbe vész.~
1297 3|             füstje vígan üdvezel.»~De a falusi élet csendje~Nem
1298 3|               kereste~S hitét találta a csapás.~Egy dús tavasz hervadt
1299 3|               egyetlen vágya,~Megérni a várt võlegényt,~S ha még
1300 3|               S ha még lehet, folytán a nyárnak, -~Hisz’ házához
1301 3|              év között,~Ki, megbukván a kormány Bécsbe’,~Ismét honába
1302 3|             nem várt napja~Dicsõségét a porba csapja,~És most jószágin
1303 3|           Atyjához ir s félig megkéri~A lyányt, így kisebb szégyen
1304 3|           szégyen éri.,~Egy államirat a levél,~Inkább a sor között
1305 3|             államirat a levél,~Inkább a sor között beszél.~Az öreg
1306 3|              betellett legfõbb vágya,~A szíve csordultig teli.~«
1307 3|            meghal majd szegény atyám,~A nagynénék gyûlölt kormánya~
1308 3|              élvet ad.»~Fessem tovább a lyány küzdelmét?~E hangulat
1309 3|              szív kohol,~Erény, amely a bûnbe játszik~S mind inkább
1310 3|              lép atyjához,~Igent mond a kért házassághoz,~De míg
1311 3|       Romhányi, míg ezek így folynak,~A fõvárosban szerepel,~Küzdelme,
1312 3|             Vetekszik serges ezrivel.~A népklubban mint elnök székel~
1313 3|               beszédeket,~Mint õrnagy a nemzetõrséggel~Viraszt a
1314 3|              a nemzetõrséggel~Viraszt a béke s rend felett.~Küldõi
1315 3|         Matild így szebbnek látja õt;~A forradalmi vészes pályán~
1316 3|             dics e drága fõt.~Ki tudj a, hogy mi lesz belõle~Miniszter-é
1317 3|           Megtett mindent s oly nyílt a tér,~De könnyebb államférfi
1318 3|            nehezülnek,~S borúlni kezd a láthatár.~Az ármány, bosszu,
1319 3|            földjén~Küzd száz ellennel a magyar.~Harcol az agg, a
1320 3|              a magyar.~Harcol az agg, a férfi, gyermek,~Porból nõnek
1321 3|         gyermek,~Porból nõnek mintegy a sergek,~Nincs többé párt,
1322 3|             sergek,~Nincs többé párt, a nemzet áll,~Jelszó: szabadság
1323 3|              is csak hamar pórul jár,~A pénze, serge elfogyott már,~
1324 3|          Debrecen.~Föllép mint szónok a gyülésben,~De - elhangzik
1325 3|       gyülésben,~De - elhangzik immár a szó~A puska- s ágyu-dörrenésben~
1326 3|                 elhangzik immár a szó~A puska- s ágyu-dörrenésben~
1327 3|              veszély van épen,~Sietve a táborba száll,~S a honvédek
1328 3|             Sietve a táborba száll,~S a honvédek közé beáll.~Kibõl
1329 3|          Föléri legkisebb sebe;~Midõn a dob rohamra indit,~S üvöltöz
1330 3|              rohamra indit,~S üvöltöz a harc bõsz ebe,~Füstfellegben
1331 3|  szuronyfényben,~Ajkán: «Elõre!» kard a kézben,~Indult, rohant és
1332 3|            honfi volt.~Végig küzdötte a csatákat,~A szerelem nem
1333 3|            Végig küzdötte a csatákat,~A szerelem nem vonta el;~Matilddal
1334 3|      Matilddal nagy viszálya támadt~S a szép nõ régen mást kegyel.~
1335 3|        Romhányi most lett kapitány, -~A búra nincs idõ ráérni,~Mert
1336 3|          gyõzni kell uj-uj csatán.~De a gyõzelmek füstbe mennek,~
1337 3|         üldött bujdosó.~Nyomába jõnek a zsandárok,~Nagy volt rá
1338 3|         zsandárok,~Nagy volt rá nézve a veszély,~De megsegíté a
1339 3|               a veszély,~De megsegíté a jó árok~És a korom-sötétü
1340 3|             De megsegíté a jó árok~És a korom-sötétü éj.~Futott,
1341 3|                fény, gyász és nyomor.~A honfiszellem szült világra,~
1342 3|           honfiszellem szült világra,~A hon veszélye fölnevelt;~
1343 3|              Erõs karodban szabadsága~A sírig hû védõre lelt.~Küzdöttél
1344 3|             hû védõre lelt.~Küzdöttél a sors ellenére,~Patakként
1345 3|               miért te véred áldozód,~A szolgaság husz éve mulya,~
1346 3|             hírlap phrasissá nyúzott,~A kortes is téged kiált,~Dicsõségedre
1347 3|           ékét,~Költõ halálra énekel,~A sírodban sem hagynak békét,~
1348 3|          megunta már.~S örömmel száll a multba gyakran,~Hogy megpihenjen
1349 3|           folytassam, ahol elhagytam,~A megkezdett történetet.~Egy
1350 3|         aléltan, holtra válva,~Takarj a hullongó levél;~Ugy érzi,
1351 3|              tudja hol,~És meg-megtér a régi helyre,~Azt vélve,
1352 3|              soha sem járt e vidéken,~A láthatár felhõs, sötét,~
1353 3|               igy szabadul~Egy bajból a másikba hull.~Oh mért nem
1354 3|           mért nem estél el csatában,~A gyõzelem napján, dicsõn,~
1355 3|              gyõzelem napján, dicsõn,~A diadalnak mámorában?!~Ott
1356 3|             mámorában?!~Ott nyúgodnál a harcmezõn,~Halálod a hazának
1357 3|        nyúgodnál a harcmezõn,~Halálod a hazának élet,~Megáldanak
1358 3|          Híjába szenvedsz és remélsz?~A szivnek hány örvénye, vésze~
1359 3|             földben pár arasznyi tér,~A sírhalom - orvost se’ kér.~
1360 3|          Várkastély ablakából rezdül,~A faluban rég alszanak;~Romhányiban
1361 3|             Mégis siet s elérte immár~A kastélyt, melyet park övez.~
1362 3|             ily kérdésre,~Mert amidõn a parkhoz ér,~Pályája mintha
1363 3|            Pályája mintha véget érne,~A földre omlik s elalél.~Ott
1364 3|         kihangzik egy halk, méla dal,~A zongorának bús accordja,~
1365 3|            õszi szél sohajtva hordja,~A csendben nyugvó parkon át,~
1366 3|               szalonjában,~El-elméláz a zongorán.~Bús emlék zendül-é
1367 3|            gróf s Ilonka egy pár -~És a kastélyban élik itt~Az élet
1368 3|                jóság, kellem~Példánya a szép ifju nõ,~Feloldozá
1369 3|              Kihez szerelme egyre nõ.~A nagyravágyás büszke gondja~
1370 3|            nagyravágyás büszke gondja~A csendes házi körbe halt:~
1371 3|            Csak nejének s nejében él.~A forradalmat úgy gyülölte,~
1372 3|            jövõjét már megölte~S most a hazáét oltja ki.~Hiúság,
1373 3|              És nem tagadta ajka sem;~A democratia nevében~Nem szónokolt
1374 3|             csábja lép elõ.~Kész volt a népért sok jót tenni,~Az
1375 3|               sok más híved~Valljátok a gróf elveit.~Csak megforditva
1376 3|       bizalomra érdemes.~Immár melyik a nagyobb érdem,~A nemtelen
1377 3|               melyik a nagyobb érdem,~A nemtelen vagy nemes? kérdem.~
1378 3|             és ember legyen.~Szerette a hon történelmét,~Ott nem
1379 3|            sorban,~Szivében erõs volt a hit.~De im e forradalmi
1380 3|              ifjúlt, önkénytelen;~Mig a hazában vihar tombolt,~Elringatá
1381 3|              vihar tombolt,~Elringatá a szerelem.~Külföldre készült,
1382 3|               s e kastély magánya~Lõn a révpart, hol vész között~
1383 3|               kikötött.~És megtalálta a nyugalmat,~Rég elfeledték,
1384 3|             hogy ki volt;~Ugy élte át a forradalmat~Mint aki immár
1385 3|             Mint aki immár élve holt.~A falu népe rég ismerte~Mint
1386 3|              fölveré,~Nem jósol üdvöt a hazának,~S búsan néz a jövõ
1387 3|          üdvöt a hazának,~S búsan néz a jövõ elé.~Ohajtja, bár egyik
1388 3|      kifáradva, kiegyezve~Dõlhetne el a régi per.~Hiú remények!
1389 3|           nehány vezér;~Bécsbõl mohón a jó hirt várja~És minden
1390 3|             minden nap rosszabbat ér.~A conservativ immár semmi,~
1391 3|            immár semmi,~Egy jött-ment a korlátlan úr,~Csak puszta
1392 3|      megnyugodt-e hát?~Oh megnyugodni a szív hol fog,~Ha nem találja
1393 3|            hogy megboszulja hiuságát,~A szív ellen frigyet kötött.~
1394 3|               jövõjét;~Nem vigasz már a gondolat,~A multból rá csak
1395 3|            Nem vigasz már a gondolat,~A multból rá csak bú maradt.~
1396 3|                Erénye, bája tettetés,~A megalázás kinja éled~Önérzetén
1397 3|                És iszonyúbb lesz majd a vég,~Balsejtés titkos könnyét
1398 3|            könnyét sirja,~Elhagyta õt a föld s az ég.~Oly férjet
1399 3|       Megrázza e gyász esemény;~Magát a búnak átadhatja~És szabadon
1400 3|           Bármily alázat, kín között.~A hû vezeklõt Isten ójja,~
1401 3|               hû vezeklõt Isten ójja,~A bünbánónak pártfogója,~Hozzá
1402 3|               erõt,~S nyugasztja majd a szenvedõt.~Azóta még több
1403 3|               nõ fel,~Mint sír fölött a liliom:~Lemondó szenvedés
1404 3|               rejt az illatos kehely.~A férj szerette, most imádja~
1405 3|            férj szerette, most imádja~A falu népe áldva áldja:~Ily
1406 3|            csak egy pontban,~Ilyenkor a szó szóra lobban,~De hogyha
1407 3|             De hogyha egyik fölhevûl,~A másik mindjárt csöndesûl.~
1408 3|         csöndesûl.~És mi e pont? Ügye a honnak:~Uj veszteség, uj
1409 3|               hallgat csak szivére,~S a hû honvéddel lelkesül,~És
1410 3|               most elhallgat híven~És a társalgás megszakad.~De
1411 3|               amidõn végkép legyõzték~A tiprott és hõs nemzetet,~
1412 3|            bujdosót vendégül rejtett,~A betegért mindent felejtett,~
1413 3|          hõsrõl~S Romhányiról is szól a hír.~Derék részt vett sok
1414 3|            Ilonka erre összerezzen,~S a szónak más irányt adott.~
1415 3|             elmereng majd és feltámad~A régi emlék, régi bánat:~
1416 3|            régi bánat:~Az ajk sohajt, a sziv szorúl~S a szemre könnyes
1417 3|               sohajt, a sziv szorúl~S a szemre könnyes köd borút.~«
1418 3|            megtört éltem bûne ára,~De a hazáért vérze el,~Lemosta
1419 3|              rég,~Veszélytõl ójja meg a jó ég,~Találjon vígaszt
1420 3|           merengés többször megújúlt.~A férj legott kérdé baját,~
1421 3|          menté magát.~Így volt ma is, a ködös este~Oly méla-bússá
1422 3|            Sejtelmek árnya száll reá.~A zongorához ül és játszik~
1423 3|             hanem meglátszik,~Nem ott a szív, ahol a kéz,~A vidámság
1424 3|      meglátszik,~Nem ott a szív, ahol a kéz,~A vidámság bús hangba
1425 3|               ott a szív, ahol a kéz,~A vidámság bús hangba vész.~
1426 3|               csak eb csaholása,~Majd a cselédek kiáltása~Hangzik,
1427 3|              kiáltása~Hangzik, zajong a parkba’ lenn~S belép egy
1428 3|            már valahogy.~Ottan feküdt a kertek alján,~Ha meg nem
1429 3|             talán;~Egy úti táska volt a balján,~Ruhája olyan rongy
1430 3|               ritka ily vándormadár.»~A gróf megy uj vendégét látni,~
1431 3|             már Romhányi,~Ott ápolják a beteget~Az összecsõdülõ
1432 3|          cselédek;~Legbölcsebb köztök a szakács~«Olyan igaz, aminthogy
1433 3|           szolga.~«Ej mit beszél, nem a kend dolga,~Az régi seb,
1434 3|               Honvéd biz, ez,» - mond a kocsis.~A komornyik, ki
1435 3|            biz, ez,» - mond a kocsis.~A komornyik, ki járt a világba’,~
1436 3|          kocsis.~A komornyik, ki járt a világba’,~Nem szól csak
1437 3|               világba’,~Nem szól csak a táskába nyúl;~Merûl a vendég
1438 3|            csak a táskába nyúl;~Merûl a vendég iratába,~S kiált: «
1439 3|              nem bir e vidéken.»~Mond a kulcsár nagy-fontosan.~«
1440 3|               mert nagy haszna van...~A forróságot ki nem állja!»~
1441 3|             forróságot ki nem állja!»~A kulcsárné ezt kiabálja,~
1442 3|              úr Isten gyógyítsa meg!»~A gróf belép és kérdez, rendel,~
1443 3|           orvosért;~Oszlóban volt már a sok ember,~Midõn Ilonka
1444 3|               oda ért.~Benyit gyorsan a kis szobába,~Döbbenve áll
1445 3|            Döbbenve áll az ágy elõtt,~A mécsnek halovány világa~
1446 3|            halovány világa~Megmutatja a szenvedõt.~És rá ismer,
1447 3|         felsikolt, de egy perc múlva,~A betegágyhoz lép megint -~
1448 3|           nagy láza,~S ismét behunyja a szemét...~Hát ily sovány
1449 3|             szónokolni...~Nem kínozom a betegei.~Ha nagy, csodás
1450 3|          csodás és szörnyû szép kell,~A Jókai regényét nyisd fel;~
1451 3|              azt rajzolom,~Ekkor tájt a vidéken éltem,~Rom vett
1452 3|           Korunkat, ellágyult e szív;~A multat ujra visszaélem~És
1453 3|             boldogabb napod!~Oh akkor a közveszteségben,~Véreztünk
1454 3|               egy szív mély sebében~S a kunyhót és a palotát~Egy
1455 3|           mély sebében~S a kunyhót és a palotát~Egy fájdalom nyilalta
1456 3|          fecske fészkét, vidám dallal~A szállást meg nem fizetém,~
1457 3|            végre meghálálom én.~Oh ez a dal nem halhatatlan,~De
1458 3|             nem kérdezem.~Vén kastély a Maros völgyében,~Vén fák
1459 3|            völgyében,~Vén fák között, a parton épen,~Kékes ködöddel,
1460 3|           ÉNEK.~Szép hosszú õsz volt, a lég tiszta,~A nyáj még zöld
1461 3|               õsz volt, a lég tiszta,~A nyáj még zöld füvet tapos;~
1462 3|              Minden derengõ, aranyos.~A hervadás virulni látszik,~
1463 3|           látszik,~Itt-ott másodvirág a fán;~A pókfonál foszlánya
1464 3|             Itt-ott másodvirág a fán;~A pókfonál foszlánya játszik~
1465 3|         foszlánya játszik~Bokrok közt a nap sugarán,~S a haldokló
1466 3|          Bokrok közt a nap sugarán,~S a haldokló természet éke,~
1467 3|          legkedvesb évszakom!~Szivem, a méla érzés rabja,~Hányszor
1468 3|               hallgattam erdõk szélin~A hulló lombok halk zaját,~
1469 3|          merengõ sugarán,~Amint amott a parkban ûlve~Egy kõpadon,
1470 3|               Elnézi mélyen elmerülve~A hulló halvány lombokat,~
1471 3|            ágyból,~Ma jött ki elsõbb’ a szobából~Már nem beteg,
1472 3|             igazán,~Ha tönkre tettük, a hazán.~Az élet is becsesbnek
1473 3|              kis tüzhelyér’.~De ilyen a sziv: amit bírunk,~Meg nem
1474 3|              innen, hajh hová megyen?~A véletlen sodorta erre~S
1475 3|            oly sokszor szemben állott~A közpályán, csatára szállott,~
1476 3|             mennyit szenvedt,~Gondolj a: nõszív lenge nád; -~S a
1477 3|              a: nõszív lenge nád; -~S a multért nem furdalja vád.~
1478 3|              Mégis feltûn Ilonka képe~A multból szende-bájosan,~
1479 3|             el az elhagyottat,~Ápolta a félig halottat,~S melynek
1480 3|             bosszu~S alázni õt csupán a cél?~Oh nem lehet türelme
1481 3|               hosszu,~Parázs fején ez a fedél.~Még holnap indul
1482 3|            holnap indul messze innen,~A büszkeség vesz rajt’ erõt,~
1483 3|            ütnék, oly sietve~Megy föl a parkból a terembe,~A grófot
1484 3|             sietve~Megy föl a parkból a terembe,~A grófot s grófnét
1485 3|              föl a parkból a terembe,~A grófot s grófnét kérdezi.~
1486 3|            alig szólhat,~Zavartan áll a gróf elõtt.~«Hál’ Isten,
1487 3|               már ezután;~Jól eltelik a hosszu õsz s tél~Így hárman,
1488 3|            Ugyan hová is mennél innen~A vérbiróság idején?~Itt nem
1489 3|        hallgat, nõje szólna,~De elhal a szó ajakán;~Romhányi, mintha
1490 3|        csöndesül legottan~S mig szeme a nõn tévedez,~Kezet nyujt
1491 3|              lett vón’, ha ér halálom~A kert alatt, a nyirkos ágyon,~
1492 3|              ér halálom~A kert alatt, a nyirkos ágyon,~Mert nincs
1493 3|          értél, megbocsátok,~Arcomról a szivembe látsz,~Pártok között
1494 3|               S közös, mely összefûz, a lánc,~A szolgalánc, a haza
1495 3|                mely összefûz, a lánc,~A szolgalánc, a haza búja,~
1496 3|       összefûz, a lánc,~A szolgalánc, a haza búja,~A Nemesis fenyitõ
1497 3|              szolgalánc, a haza búja,~A Nemesis fenyitõ újja~Sujtott
1498 3|                úr, mint otthon,~Szent a magyar vendégi jog;~Bár
1499 3|               megveted.~Elég... Ugy-e a lóhoz értesz?~Mutassak,
1500 3|            küzd magába’,~Karon ragadj a hirtelen:~«Csak délre várj