Rész
1 1| Hol tanúltad a nótámat?~Mert a bú, mit szerelem szûl,~
2 1| puskacsõ elõtt,~Inkább beront, mert az ellen~Jobb ha meghal,
3 1| érzõbb most az én szivem?~Mert a búból néha szentség támad~
4 1| tettbe’, hangban!~Az egyik, mert hálátlan nemzete~S nem költhet
5 1| õ, annyit nem hathatok;~Mert tudni kell, ismerni a magyart,~
6 2| kiváltkép az uj módi táblabíró.~Mert mind híjába him’zünk-hámozunk.~
7 2| bukásom csak sikerre vált,~Mert azt jelenti, satirám talált.~
8 2| ordítják a honnak szent nevét!~Mert végre is ez és az egyre
9 2| hízelegnek kedves gyöngéidnek,~Mert, megbocsáss, hát néked is
10 2| nyilal éles fájdalom;~Oh mert a gúny gyakran csak könnyek
11 2| emlegtenek egy embernyomon,~Mert mikor megáldnak, jó fák,
12 2| végtelen~Hív szüntelen~S mert vágyaim megcsalnak,~Most
13 2| régi s még sem az nekem,~Mert nem vagy itt, szerette gyermekem!~
14 2| Nem zavarja a csalódás,~Mert való lett már a vágyból:~
15 2| Ismét derûlt a láthatár,~S mert nem hiába áldozánk,~Te élsz
16 2| Ha akarnám sem lehet,~Mert a szivem mást szeret.»~«
17 2| játszodjunk e nagy szóval,~Mert bizony beteljesûl~S a valódi
18 2| bajt;~Állj bátran a gátra~Mert gyáva, ki hátra~Fordulva
19 2| Gyermekid közt ezer gond vár,~Mert a gyermek, hajh, idõvel,~
20 2| De nem vidám hangulatban,~Mert fiam ültette azt,~És gyümölcsét
21 3| szabadságról szónokolt;~S mert pecsovics főispán atyja,~
22 3| szigor csak jót s jókor tesz,~Mert újabb élvet tár elé,~S a
23 3| rendesen hõsünkhöz vonja,~Mert õ a leghevesb bolondja,~
24 3| Megújul a szerelmi seb~Mert szép Matildot látta ismét,~
25 3| választás sok pénzt kiván;~Mert az bizony, ki mit beszéljen,~
26 3| mentem volna hozzá férjhez,~Mert nem szerettem soha sem.»~«
27 3| édes lyányom.»~«Már nem, mert kis falunkat látom,~Oly
28 3| Szerencse, hogy sok dolga van.~Mert íme nagy dolgok készülnek,~
29 3| A búra nincs idõ ráérni,~Mert gyõzni kell uj-uj csatán.~
30 3| Itt megszakítom könyvemet.~Mert kifáradtam én is immár.~
31 3| tévedése~Megsokszorozza éveid.~Mert tévedések, bûnök ellen~Nincs
32 3| gondja, kedve ily kérdésre,~Mert amidõn a parkhoz ér,~Pályája
33 3| csendesen elszúnnyadott.~Mert innen-onnan éve mult már,~
34 3| Ohajtja, bár egyik se gyõzne,~Mert vesztei fog, bizony, ki
35 3| Önérzetén s ez mind kevés:~Mert érzi, nem sokáig bírja,~
36 3| mustárlisztet ide nékem,~Ily bajban mert nagy haszna van...~A forróságot
37 3| idején?~Itt nem keresnek, mert tudják jól,~Hogy egykor
38 3| alatt, a nyirkos ágyon,~Mert nincs számomra több öröm,~
39 3| még nagyobb jövõre vársz.~Mert nem tudom, hogy pályád végén,~
40 3| Nem bántaná emlékemet.~Mert boldogítni nem tudálak,~
|