Rész
1 1| mondanálak,~Mely est koránya lett,~Virasztva édes álom~S édesb
2 1| madárdal?~ A harmat könnyé lett,~ A dal hattyuének,~
3 1| szívem tudhatott.~Újabb bájad lett talán a bánat,~Avagy érzõbb
4 1| járok talán?~Milyen nagy lett ez a kis lyány;~Irul-pirul
5 1| belépett.~Kapuja nincs, gyepes lett a járt út,~Gyalog ösvény
6 1| a vad kozák utja.~Igyen lett rom a vén udvarházból,~Három
7 1| Elfeledném, hogy már ősz lett életem,~Nem melegít, búcsuzik
8 1| választott mást.~Szegényes nő lett volna s most~Már özvegy,
9 1| arca halvány,~Élõ bánat lett a hû lyány.~Ha a nap már
10 1| birhatom már,~Oly nehéz lett titkom;~S mint a néma gyermek,~
11 1| bár vissza,~Örökre tiéd lett.~1858~
12 1| ELUTAZÁSAKOR.~Olyan puszta lett ez a ház,~Amióta elhagyál!~
13 2| kedv nekem!»»~«Hátha rút lett,~Egy nagy seb az arcán?»~««
14 2| zavarja a csalódás,~Mert való lett már a vágyból:~Érett gyümölcs
15 2| suttogva kérdezik:~«Mi ez? Hová lett szíve, lelke?~Ez az ember
16 3| pártnak~Úgy szólva nõvezére lett.~Tud lelkesítni, intrigálni,~
17 3| írja;~Im újra államférfi lett,~Önkényt gyülöl, - hont,
18 3| kitervelém!~Mily bosszus lett vón’ az az asszony,~Ha hozzá
19 3| Valóban? Lám, lám!...~Jó parti lett vón’, édes lyánykám!»~«Hagyjuk
20 3| deli férfi;~Romhányi most lett kapitány, -~A búra nincs
21 3| hõs valál!~Szent örökünk lett hû emléked,~Egy élõ, büszke
22 3| éve mulya,~Ismét szabaddá lett hazád;~S im emléked már
23 3| bú maradt.~Szerep játéka lett az élet,~Erénye, bája tettetés,~
24 3| mélyült,~Szeles ifjúból férfi lett.~Hazáját most jobban szerette,~
25 3| erre~S Telegdi gróf vendége lett.~Hogyan szoruljon oly emberre,~
26 3| boldog s õ mily nyomorult lett.~Nem sejti, e nõ mennyit
27 3| drága gondjait.~S bár jobb lett vón’, ha ér halálom~A kert
28 3| S oly könnyen a más neje lett?»~«Miért ne, hogyha más
29 3| ezt veti -~Erõs kormányra lett vón szükség,~Mely a reformot
30 3| igába nem hajolna,~És diadal lett vón a vég!»~Igyen kiált
31 3| volna ez,~Amaz, ha épen nem lett volna~És e ha mindent elfedez.~
|