Rész

 1 1|                                A SZÉL ÉS A NAP.~Egykor régen szél
 2 1|      SZÉL ÉS A NAP.~Egykor régen szél urfival~Fogadott az öreg
 3 1|     Lophatná le hamarabb.~Jött a szél s magát fölfúván~Zúgott-búgott;
 4 1|       Egykor régen így nyeré meg~Szél urfit az öreg nap:~Többet
 5 1|      hallhatnám szavadat?~Visz a szél s hullám hajója,~S itt hagy
 6 1|        visszfénye ég.~Oh ha zúgó szél lehetnék,~Átölelne két karom,~
 7 1|         Melyet néha meglebbent a szél;~A nyugvó természet föl-fölérez~
 8 1|         hallod-e, hogy’ sohajt~A szél a falevelem?»~««Csak hangodat
 9 1|      szív között?~Hajh de most a szél sohajja~Szélvész lõn a habokon,~
10 1|          nyugtalan, úgy sohajt~A szél a falevelen...~A lyány remeg
11 1|         körültünk~A süvöltõ õszi szél;~Jól illik, hogy ide ûltünk,~
12 1|         zugott, csattogott hó és szél,~Karszékében, vidám melegénél,~
13 1|        bú,~Omladozik, ha erõsebb szél fú.~A teremben, hol egykor
14 1|           S amig süvöltöz kinn a szél,~Beszélgetnénk a félhomályban,~
15 1|                    ŐSSZEL.~Hideg szél fú, hull az erdő levele,~
16 1|          sujt inkább a villám,~A szél a legmagasb fát dönti meg,~
17 2|             A BUDAI RÓZSAHEGYEN.~Szél rengeti lágyan a kerti fa
18 2|         szemembe könny tolúl.~De szél fuvall, s a lombok zúdulása,~
19 2|    Csörteti a lombot, csörteti a szél,~S a mulandóságról sohajtva
20 2|                                A SZÉL.~Szellõ vagyok, majd szél
21 2|        SZÉL.~Szellõ vagyok, majd szél vagyok,~Nincs nyugtom, másnak
22 2|      mezejét.~Néha hajtja őket a szél;~Vándorfelhő, megpihennél!~
23 2|        Bércek ormán:~Száz alak a szél dagálya.~De hova oly seregestül?~
24 2| Édes-kedves paripám!~Rút az idõ, szél havaz,~Életemnek képe az,~
25 2| nyirfalevél,~Összesodri mindet a szél.~1890~~
26 3|     vadak közt üldözött,~Az õszi szél van véle ébren,~Búsan csörgõ
27 3| zongorának bús accordja,~Az õszi szél sohajtva hordja,~A csendben
28 3|         Mindegy, elnézi örömest.~Szél és patak beszédes ajka~Oly