Rész

 1 1|      vágyó fuvalmiban;~Elaludt rég, mi fáj, zajong és fáraszt,~
 2 1|  derûjét~Idõ és élet elrabolta rég;~Akkor csak sirni, mosolyogni
 3 1| viharját~Idõ és élet elrabolta rég;~Ha mondhatnók: szenvedni
 4 1| Éjtszaka van immár,~Édes anyád rég vár;~Nekem szénát, abrakot
 5 1| Szemébõl könnyet törûl ki,~Már rég menyasszony szegény,~De
 6 2|     Hizelgõd lármás ajka vall;~Rég lángbeszéd csalt a hinárba,~
 7 2|        titkos, néma harca~Mind rég elmult... játszik velem~
 8 2|        Imádságos könyvem’,~Nem rég hullott arra töredelmes
 9 2|       Nem fájna úgy, megszokta rég,~Oh csak te ne, egyetlen
10 2|    évek,~Érzem immár súlyokat,~Rég elhagytak a remények,~Lángból
11 2|      egyedûl!...~Könnyemet bár rég elsirtam,~Mégis most szemembe
12 2|       is az atyja halt meg nem rég,~Alig maradt mivel eltemessék;~
13 2|   feledjem.~De mi már elveszve rég~Az életnek derüs képét,~
14 2|        Mint egykoron, mint nem rég s annyiszor -~Szépséged,
15 2|         elsárgult papirja,~Már rég porladoznak, kik irták,
16 2| ridegen szivünk úgy elfásúl,~S rég halva mulunk ki a megúnt
17 2|      az ember nem volt soha,~- Rég ismerem... vajon mi lelte? -~
18 3|  boldog óra!~Mi únott volt nem rég e táj,~S most rajta mennyi
19 3|     Romhányi vágya,~Megnyílt a rég ohajtott pálya~Matildja
20 3|    ablakából rezdül,~A faluban rég alszanak;~Romhányiban új
21 3|        megtalálta a nyugalmat,~Rég elfeledték, hogy ki volt;~
22 3|   immár élve holt.~A falu népe rég ismerte~Mint jó gazdát,
23 3|        Hiszen Matildja elhagyá rég,~Veszélytõl ójja meg a jó
24 3|    szende lányt fürtös fejével~Rég elfeledte, de a nõt,~Ki
25 3|  legkisebb célzatot,~Az mintha rég feledve volna;~Romhányi
26 3| Suttogva gyöngéden nevét.~«Már rég várunk rád a szalonban,~
27 3|       Nagy Pál nagy nevére~S a rég multat dicsérgeti.~«A sok