Rész

 1 1|             rablánc közt sohajt,~De él még s nem fajúl.~1849~
 2 1|          megholt, -~El nem veszhet, él a fájdalom!~1851~
 3 1|              Péter? Hisz’ mindkettõ él még...~Melyitök kedvesebb? -
 4 1|             csupán csak egy tavaszt él,~Igazában egyszer szeret
 5 1|           Hadd felejtsd el azt, aki él,~Felejtsd el, aki megholt.~
 6 1|      szélyeljár a légben,~Örök bíró él az égben,~Nem estünk hiába
 7 1|            Földét mivelve önkedvére él,~A gazdagság- és szegénységtől
 8 1|          századoknak élt,~Ki mindig él, míg lelkesültök érte?~Õt
 9 2|           és csalódást,~S a multban él... játszik velem~Vesztett
10 2|           sok társad van.~Sok ember él úgy itt, mint te:~Vágy és
11 2|      kebeled vérzett,~Az eszme - az él.~1893~~
12 3|          hon hiú küzdés hazája,~Nem él és halni is hanyag;~S ha
13 3|          jött el.~Ilonka néma búban él,~Tûr, szenved s többé nem
14 3|              Csak nejének s nejében él.~A forradalmat úgy gyülölte,~
15 3|           im rajta újra betelék~Jól él, ki jól elrejtezék.~De híre
16 3|             Ilon sok ismerõsrõl,~Ez él még, azt takarja sír,~Sokat
17 3|          szemre könnyes köd borút.~«Él vagy meghalt? Béke porára!~
18 3|            szíve szennyét.~De hátha él, ki tudja hol,~És nem találja
19 3|           álom,~De szívemben emléke él,~S egy-egy álmatlan éjtszakámon~
20 3|           mindenütt rom,~Az õserény él s élni fog.~Maradj, ne szólj,
21 3|             magány.~Romhányi mostan él elõször~Magányban s nyúgodt
22 3| nyughatatlan,~E zugba’, mint remete él,~Emlékszik s többé nem remél.~
23 3|      családja kis körében~Nyugodtan él, múltat feled,~Tür és remél,
24 3|             És még sem az, való, ki él,~Angyalként virrasztott
25 3|        Csodásan összejátszanak.~Így él Romhányi álmodozva;~Elmélkedés
26 3|              Csak véle örvend, néki él,~Enyhíti napja fáradalmát,~
27 3|              Lelkök képzelt jövõben él,~S ha mind azt könnyen el