Rész

 1 1|  Homályodban magát elrejtheti~A nõ, ha részeg férje kergeti.~
 2 1|      tudom... fiam sírján virág nõ.»»~«Pál gazda, hejh Pál
 3 1|          Mely déli tájt virulva nõ?~A föld, mit hóval fedve
 4 1|    múlva majdan újra látlak,~Te nõ leszesz már s fáradt férfi
 5 1|      szobában,~Törmelékén bodza nõ magában.~Jobb idõbõl csak
 6 2|  mindenikbõl~Mi lesz, ha nagyra nõ;~Tréfáltunk és nevettünk,~
 7 2|        nõm, a földön~Ki legjobb nõ valál,~Nem agg korban, de
 8 2|      Szép szem áldó mosolyába’;~Nõ mosolyja, emlék gyöngye,~
 9 2|       boldog mátka,~Majd boldog nõ s egy pár év mulya,~Mint
10 2|      szebbnek láttam~Egy szelid nõ karjain.~Angyalarc és tiszta
11 2|        újabb vidám társaságnak;~Nõ, férfi mind örül, tréfál,
12 2|        a végsõ tusán~Nem állott nõ, gyermek, rokon.~Hadd folyjon
13 2|   idõvel,~Testi, lelki baj közt nõ fel,~S aki óvja, el nem
14 3| Gunyolja meg nem nyert babér,~A nõ hideg, eszes, kacér.~És
15 3|       el, csupán csak színli,~E nõ érezze, mit veszít,~S ha
16 3|     régen elvirult;~Egy tisztes nõ, észfensõsége~Elismert sok
17 3|        viszálya támadt~S a szép nõ régen mást kegyel.~Ez egy
18 3|     kellem~Példánya a szép ifju nõ,~Feloldozá és nyúgodt jellem,~
19 3|    jellem,~Kihez szerelme egyre nõ.~A nagyravágyás büszke gondja~
20 3|     Ilon,~Kedélye földjén virág nõ fel,~Mint sír fölött a liliom:~
21 3|      áldva áldja:~Ily szép s jó nõ még nem vala,~Egész vidék
22 3|    nyomorult lett.~Nem sejti, e nõ mennyit szenvedt,~Gondolj
23 3|         oly gyakran mesélt,~Egy nõ fogadja szerelemmel,~A kastély
24 3|         elmerûl.~S gondolja: «E nõ ugyanaz hát,~Kit ismertem,
25 3|         Nyitjára nem találok,~E nõ szive örök talány.~Érökre
26 3|         hévvel küzd a résen,~Ha nõ a szenvedély foka.~Az ostromállapot