Rész

 1 1| születnek mennydörgõ villámok.~Tán e népnek majdan a sasokkal~
 2 1|       napja süt.~Nekünk e hang tán síri dal lesz,~S a szent
 3 1|      dal lesz,~S a szent sugár tán búcsufény,~Véres felhőben
 4 1|  sodorja~Lelkemet egy gondolat~Tán utólszor láttalak most,~
 5 1| leszesz már s fáradt férfi én,~Tán egymást újra meg nem ismerhetjük,~
 6 1|      sem érte utól,~Ki is ment tán a világból.~1851~
 7 1|    vagy te legszebb a világon,~Tán oly szép sem, mint képzelem,~
 8 1|     oda való vagyok».~E nõknél tán az angyalok sem szebbek,~
 9 1|      jelent~Mi szép, mi jó, mi tán erény,~Csupán a boldogság
10 1|      Igazság,~A tiedbõl ennénk tán,~Az enyémbõl azután?»~««
11 2|   megye.~   Előbeszédnek ennyi tán elég,~De valamit kell hozzá
12 2|        a tinta és a kalamáris,~Tán népszerû lesz még a tudomány
13 2|        Egymást mi is meglátjuk tán!»~Mosolyog s felvídúl.~Kedves
14 2|        ment,~Bár ellenzé apja.~Tán elesett~Egy véres csatában,~
15 2|          Kisértsük meg:~Hát ha tán,~Mámor nélkül, jobban tudunk~
16 2|        piros még soh’ se’ volt~Tán.~Rigó füttye üdvözli is~
17 2|       árnyadba hadd üljek hát!~Tán a szellő fiam hangját~Suttogja
18 3|        Vezére vagy minisztere?~Tán képviselő, tán vészbíró,~
19 3|     minisztere?~Tán képviselő, tán vészbíró,~Avagy épen főrend
20 3|        Avagy épen főrend vala?~Tán kormánybiztos, hirlapíró,~
21 3|     Meghódító a szép Matildot.~Tán nem való, de legalább~Már
22 3|       Az én kérésem többet ér.~Tán új udvarló várja? Menjen!~
23 3|    szokott beszéd.~Jó olvasóm, tán így fogsz szólni,~Ki vártál
24 3|    uton vagy, melyen õ járt,~S tán még nagyobb jövõre vársz.~
25 3|        idõt.~«Mi történt? Vagy tán észrevette~Hiven elrejtett