Rész

 1 1|        vállhoz~Szoritgatja s odébb áll.~Mosolyog a jó öreg nap,~
 2 1|            elõre!»»~Megy a honvéd, áll a hadnagy,~Mély sebében
 3 1|                így beszél.~Meg nem áll a székely ember~Ágyu s puskacsõ
 4 1|        Hogy’ megváltozik az ember!~Áll az ajtó, áll az ablak,~De
 5 1| megváltozik az ember!~Áll az ajtó, áll az ablak,~De benn idegenek
 6 1|          nálam van e lap,~Több éve áll ott pusztán és fehéren,~
 7 1|           leány,~Mellette egy ifjú áll meg,~Szomorú és halovány.~
 8 1|        falak, düledezõ kémény;~Úgy áll ott az útra kihajolva,~Mintha
 9 1|            lelkemet!~Nekünk is ott áll Philippi mezõje,~Hol annyi
10 2|         Még ott foly a Szamos,~Még áll a régi lak,~Hová tíz év
11 2|    szõllõhegy oldalában~Vén almafa áll magában;~Azt beszélik, régen
12 2|       magában;~Azt beszélik, régen áll ott,~Hetven nyarat, telet
13 2|         már csak az maradt.~Hijába áll szép palota~Az egyszerû
14 2|       Elõttetek most egy agg férfi áll.~Járjak be újra minden régi
15 3|            vesztegel:~Csak a tiszt áll, kiált hijába,~Az öt zsandárnak
16 3|            pénzt szórja,~Csak néki áll most a világ~Száz élvbe,
17 3|         Veszéllyel jár, költségben áll,~S nem ritka ló- s emberhalál.~
18 3|         ideál,~Amint hivõ lelkében áll.~Romhányi a kezdett udvarlást~
19 3|            el nem birja.»~Dermedve áll, ereje fogy~És ott alélva
20 3|         Nincs többé párt, a nemzet áll,~Jelszó: szabadság vagy
21 3|            a kis szobába,~Döbbenve áll az ágy elõtt,~A mécsnek
22 3|      tetszik,~Mióta csak hajszálon áll,~S midõn im azt is majd
23 3|          de alig szólhat,~Zavartan áll a gróf elõtt.~«Hál’ Isten,
24 3|            A várkastély egy dombon áll,~A park fölött a kékes távol,~
25 3|            És harc nélkül legyõzve áll ott,~Oly szenvedõ gyámoltalan.~