Rész
1 1| Ily piros a rózsa~Nem volt soha még!~II.~Virágesõ hull a
2 1| lábad:~«Látlak-e még, vagy soha sem...~Csak előre, sebesebben!»~««
3 1| megcsalál,~Csak nem szerettél soha sem!~De téged megcsalt,
4 1| árván.~Soh’sem panaszlál, oh soha,~Csak aggódtál érettem,~
5 2| Erről nem irt magyar költő soha,~Áhítja bár s vadássza mindenképen,~
6 2| drága lesz!~Nem kértem tõled soha semmit,~Nem áhítok kincset,
7 2| Isten megbocsáthat, de te soha nékem.~ Oh jaj beteg vagyok;~
8 2| látom,~S nem mosolygasz rám soha?~Isten, Isten mit vétettem,~
9 2| szerette gyermekem!~S nem léssz soha, hiába vár reád~Kedvenc
10 2| szemedet látom-e még vagy soha?~Ha nem látom, csak tél
11 2| adja.~«Látlak-e még, vagy soha sem?~Isten hozzád, hív kedvesem!»~
12 2| lelke?~Ez az ember nem volt soha,~- Rég ismerem... vajon
13 3| sem, grófné, nem... nem... soha!»~«Távozzék, gróf, ön ostoba!»~
14 3| beszédet,~Minõt nem tartott soha még,~Megrázza harsány hangj’
15 3| férjhez,~Mert nem szerettem soha sem.»~«Ezt nem hivém! Valóban?
16 3| ezt, csak ezt nem teheti!~«Soha! soha! - kiáltja sirva, -~
17 3| csak ezt nem teheti!~«Soha! soha! - kiáltja sirva, -~Keresztjét
18 3| vélve, hogy elõbb hatol.~Még soha sem járt e vidéken,~A láthatár
19 3| kastély adott...~Vén fészek, soha sem feledlek,~Derûljön boldogabb
20 3| Hajh nem leszek boldog soha.»~De ott lebeg a hölgy alakja,~
21 3| mosolyogva,~S ki nem fáradva soha sem,~Meghalni hitben, csöndesen.~
22 3| ellensége volt.~A pártok utján soha sem jár,~Tettben haboz,
23 3| mostoha,~Ily egyek nem voltunk soha!»~ «Bár egyek akkor lettünk
|