Rész

 1 1|       pénzt és nagy birtokot;~De míg bájol e tündérlátomány,~
 2 1|      Istenem! csak addig éljünk,~Míg egymást híven szeretjük.~
 3 1|        veszni kell,~De küzdjünk, míg csak egy magyar lesz~És
 4 1|           Hullatám virágom’~   S míg egy új tavasznak~   Piros
 5 1|          adhat még a fájdalom,~S míg lelked a múltakba hal,~Zendüljön
 6 1|       hulláma fájva összerendûl,~Míg a csermely víg-csevegve
 7 1|   elalunni látszik,~Csak lobogj, míg hajnal jõni fog.~Mily csendesség,
 8 1|        Mennydörgés kiáltja túl~S míg a völgyeken sohajt a gyáva
 9 1|        Összevesznek, feleselnek,~Míg haraggal jő a szélvész,~
10 1| Szeretjük hőbben és hivebben,~És míg feledni nem tudunk,~Remélnünk
11 1|          és hadd vigadjak hát,~S míg azalatt megvénűlnék,~Temess
12 1|          Megkezdik a pogácsát,~S míg benne tart, egy hétig,~Morzsolgatják
13 1|      volt alkalmasabb rá szinte,~Míg csak hazánkból egy darabka
14 1|   századoknak élt,~Ki mindig él, míg lelkesültök érte?~Õt a halál
15 1|        napszámos a jó ügy terén.~Míg élt Széchenyi, ellensége
16 1|      volt alkalmasabb rá szinte,~Míg csak hazánkból egy darabka
17 2|         ott viraszt a kis ágyon,~Míg elalszik mind a három;~Majd
18 2|        Nem kétkedve jelszavában,~Míg zajongva álmodunk,~Az eszméknek
19 2|        Pártoké csak addig jogos,~Míg ezt védi, ójja.~Régen két
20 3|      sokkal kevesebb;~E mellett, míg ezzel bajlódik,~Megújul
21 3|      mond a kért házassághoz,~De míg választ az atyja ír,~Megbánja
22 3|   százszor s újra sír.~Romhányi, míg ezek így folynak,~A fõvárosban
23 3|          Hullámzik méla bájival,~Míg kéken távol ködbe hal.~Oh