Rész

501 3|             alázni õt csupán a cél?~Oh nem lehet türelme hosszu,~Parázs
502 3|            indulok.»~«Az orvos tiltja, nem mehetsz, nem,~És tiltja
503 3|             orvos tiltja, nem mehetsz, nem,~És tiltja nõm és tiltom
504 3|               A vérbiróság idején?~Itt nem keresnek, mert tudják jól,~
505 3|           halál vár útamon,~Kegyed’ el nem fogadhatom.»~Telegdi hallgat,
506 3|                szintén fogadja itt:~El nem felejtem, amig élek,~Jó
507 3|                rezzen, mint nyárlevél,~Nem vonja el, de nem tud szólni,~
508 3|            nyárlevél,~Nem vonja el, de nem tud szólni,~Ajkán csak egy
509 3|                szívet áthat,~S melyrõl nem tudni, hogy vajon~Öröm szülé
510 3|                 ami elmult,~Maradj, el nem bocsát e kéz.~Te félre értél,
511 3|               érzi,~Hogy innen most el nem mehet.~Heged gyanúja, büszkesége~
512 3|                 gondol, elmerûl,~Magát nem unja egyedül.~El-messze
513 3|           remete él,~Emlékszik s többé nem remél.~Nem ismer néha önmagára,~
514 3|           Emlékszik s többé nem remél.~Nem ismer néha önmagára,~Oly
515 3|              lelkünk kifáradott,~Többé nem néz, nem küzd elõre,~Csak
516 3|             kifáradott,~Többé nem néz, nem küzd elõre,~Csak szemlélõdik
517 3|              drága kincs;~Emlékein föl nem melegszik,~Érettök még egy
518 3|             nagyobb jövõre vársz.~Mert nem tudom, hogy pályád végén,~
519 3|                hol keresse, lelje?~Azt nem nyujt az ily szerelem;~Csalódva
520 3|          hidegen.~Amit eljátszott, föl nem támad,~Mind hasztalan a
521 3|             fel könnyes szemmel -~Hajh nem leszek boldog soha.»~De
522 3|               alakja,~Hiven kiséri, el nem hagyja,~És nappal, késõ
523 3|               hisz önmagának~S bár meg nem vallja, érzi azt,~Oh érzi,
524 3|         Romhányi búsan földre néz;~«Ez nem lehet csak tettetés!»~Szivét
525 3|           lehet csak tettetés!»~Szivét nem féltés kinja dúlja,~Sem
526 3|            Csendes, félénk, viszonzást nem vár,~Kitépve ujra megterem.~
527 3|              titkát mélyebbre rejti,~S nem tudja, ez inkább megejti~
528 3|           védhetné magát,~A tettetõhöz nem hajolna,~S nem hinné csábitó
529 3|              tettetõhöz nem hajolna,~S nem hinné csábitó szavát,~Mint
530 3|        Érzelmesebb, mélyebb kedélye,~S nem lármás szóval csüng honán,~
531 3|              hûbb, mint férfié,~Ha meg nem rontja hiu érdek,~A legnemesb
532 3|          tévedést siratni, bánni,~S ha nem vár boldogabb jövõt,~Nyugodtan
533 3|         Föláldozón és mosolyogva,~S ki nem fáradva soha sem,~Meghalni
534 3|                és kihal.~Belép Telegdi nem sokára,~Elnézi szunnyadó
535 3|            édesem?»~«Ne haragudjál, ez nem sértés,~Csupán csak álom,
536 3|                boldog lenni mással?...~Nem bántaná emlékemet.~Mert
537 3|             emlékemet.~Mert boldogítni nem tudálak,~Mint óhajtám; más
538 3|             fog talán.~Bocsáss meg, ha nem láthatnálak,~S ez volna
539 3|                 gyógyszert nyujt neki.~Nem a gyógyszer, nyúgalmas álom~
540 3|              csak Ilon balját,~És mint nem fontos eseménynek~Elfödte
541 3|          Ilonkán változás esett:~Többé nem nyájas jó barátja,~Meghidegült
542 3|            kert, szalon magányát,~Ahol nem egyszer azelõtt~El-eltöltötték
543 3|           megvetette,~És hogy remélnem nem szabad,~Igy adja tudtul?...
544 3|                Avagy kacérkodik talán?~Nem... nem!... Nyitjára nem
545 3|               kacérkodik talán?~Nem... nem!... Nyitjára nem találok,~
546 3|                Nem... nem!... Nyitjára nem találok,~E nõ szive örök
547 3|        tisztúlt e kebel,~Ily megvetést nem érdemel!»~Romhányi kétkedõ
548 3|               éreztek, mint beszéltek,~Nem értve egymást untalan.~Játszták
549 3|             ember, bár kerülje sorsát,~Nem egyszer mily komédiás.~Mily
550 3|       megmondok most elõre,~Hogy hõsöm nem lesz Don Juan,~Anyégin sem
551 3|           nagyon,~Hanem gúny rajtam ki nem fog már,~Munkámat félbe
552 3|                fog már,~Munkámat félbe nem hagyom.~Nem csüggeszt balga
553 3|             Munkámat félbe nem hagyom.~Nem csüggeszt balga vád, itélet,~
554 3|           csüggeszt balga vád, itélet,~Nem ösztönöz hiú dicséret...~
555 3|                         NEGYEDIK ÉNEK.~Nem egyszer olvasom lapokban~
556 3|             hamar felejtenek!~A jelent nem a multhoz mérik,~Lelkök
557 3|               S ha mind azt könnyen el nem érik,~Mit büszke vágyuk
558 3|              Mintha való kín volna az.~Nem ígyen, sõt nem is beszéltünk~
559 3|               volna az.~Nem ígyen, sõt nem is beszéltünk~Negyvenkilenc
560 3|                lelke kettõs búba vész.~Nem ily csendes a kastély mindég,~
561 3|             vígan lakomázni,~De kedvök nem a hajdani.~Nem szól zene
562 3|               De kedvök nem a hajdani.~Nem szól zene és tánc se’ perdûl,~
563 3|         ritkábban csendûl,~Csak szó ki nem fogy, vita foly,~Mint a
564 3|           Elitélhet egy milliót,~De el nem fojthat e hazába’~Pártszenvedélyt
565 3|          Együtt szenvedték a halált.»~«Nem a reform, hanem rossz módja...»~
566 3|              nagy dolgot mivel.~«A baj nem ez volt, tudtam mindég -~
567 3|             sorsunk mostoha,~Ily egyek nem voltunk soha!»~ «Bár egyek
568 3|           kezünkbe’ még,~Nyakunk igába nem hajolna,~És diadal lett
569 3|             mint valóról úgy beszélt.~«Nem a fegyver gyõzött le minket,~
570 3|             visszavár e hon!»~Tetszés, nem tetszés zajja támad, -~Romhányi
571 3|               egy uj vihartól ójon ég.~Nem árulás gyõzött le minket,~
572 3|             dicsõ vezér,~Habár jutalma nem babér.~Hányszor ragadta
573 3|              esett,~S ha kardjával meg nem menthette,~Megmenté a becsûletet.~
574 3|             társaság,~És késõ estig el nem fárad,~Zajongni, szólni,
575 3|         Zajongni, szólni, gyõzni vágy.~Nem könnyü gyõzni, sõt felette~
576 3|    Elmondogatják sorra,~Hogy mit s mit nem tett volna ez,~Amaz, ha
577 3|                volna ez,~Amaz, ha épen nem lett volna~És e ha mindent
578 3|               És e ha mindent elfedez.~Nem ismétlem, hisz tudjátok
579 3|               régi per,~Szerény lantom nem dönti el.~De húrjain olykor
580 3|            zendûl,~Rá nyájas visszhang nem felel.~A nép bálványt teremt
581 3|               még.~Hogy nyomorultan el nem vesztünk,~S két szörnyü
582 3|                se’ bûnbakom,~Ami igaz, nem tagadom.~Ki jobbágyságot
583 3|        törvényeket,~Vész közt kétségbe nem merûltél~És lelkesítéd népedet,~
584 3|        lelkesítéd népedet,~Hogy védje, nem kimélve vérét,~A mult s
585 3|           gondolatja,~Mi jót tevéi, el nem veszett:~Amit kivivtál száz