Rész

 1 1|        bánatom amilyen nagy,~Te épen oly hû dajkám vagy.~Megcsókolsz
 2 1|        megtalálva egy zugolyban épen,~Most is vígan fecseget,
 3 1|        hagyandsz?~Úgy fáj, hogy épen semmit.~Egy sírt, talán
 4 1|     mind, mit eddig irtatok,~Én épen semmit meg nem hagyhatok,~
 5 1|      Ily nagy szerepben játszni épen nem mer;~Õ csak tanítvány,
 6 1|       adja,~Csakhogy mit elkölt épen visszakapja.~De rá kiált
 7 1|          S a gyermek, ki hallja épen,~A szemét behunyja szépen,~
 8 2|         hogy nem csupán a költő épen,~Hanem minden művész és
 9 2|    egyszer-egy,~Hogy a népeknek épen úgy megvannak~Kész udvaronci,
10 2|     ruhát,~Szeretnek hõn, - nem épen a hazát,~Inkább a karzat
11 2|        is.~Nem látsz bohót vagy épen cselszövõt?~Külön, vagy
12 2|   hányszor sértjük,~Bár szívünk épen nem akarja.~Mi is talán
13 2|     Kedves leány, tartson Isten épen,~Soh’se feledd Buda-Pest
14 2|         változott,~A vén diófák épen állnak ott.~Lehajlik hozzám
15 2| Ereszkedik le a felhő, feketén:~Épen olyan bús-haragos, milyen
16 2|     fogyó erõvel, de még mindig épen,~Nõnkkel, barátinkkal a
17 3|  képviselő, tán vészbíró,~Avagy épen főrend vala?~Tán kormánybiztos,
18 3|      Hol legnagyobb veszély van épen,~Sietve a táborba száll,~
19 3|     szivökben~Ugy érzenek, mint épen õ,~De bátorságok visszadöbben,~
20 3|        Vén fák között, a parton épen,~Kékes ködöddel, Gernyeszeg,~
21 3|           Oh nincs bajom, nincs épen semmi,~Egy kis hülés, láz
22 3|         tett volna ez,~Amaz, ha épen nem lett volna~És e ha mindent