Rész
1 1| kék Szamos vizében,~Fürdik lelkem sötétkék szemedben,~S mint
2 1| messze a ligetbe’~És mélázva lelkem elmerül.~Hold a tájra mintha
3 1| hozzám e képek,~Mintegy lelkem darabjai;~Nézek reájok,
4 1| Fáj a gondolat is még.~Lelkem átok és áldás közt, -~Mint
5 1| vagyok, mint az üldözött vad,~Lelkem szomju, mint a mezõ nyáron!~
6 1| reszketõ karával,~Mikor lelkem nyughatatlan vágya~Üzve
7 1| Akaratlan távol partokra vet,~Lelkem szülõföldem vidékit járja~
8 1| külföld hantja,~Távol sír,~Lelkem híven hozzád tér még,~Veled
9 1| szerelme,~Hûsége, bizalma,~Lelkem minden kincse,~És egy egész
10 2| Csevegni kezd benn a gyerek;~Lelkem amit először is érez, hall,~
11 2| Nyugonnám, alunnám, testem lelkem fáradt.»~«Mi bajod, mi bajod?
12 2| küzdenék~Még egyszer! De lelkem szárnya~Tépve, törve - lankadok,~
13 2| zajában,~A hiúság vásárában,~Lelkem ki nem bírja már!~Rejts
14 2| napja’.~Elveszett fényét lelkem visszakapja,~Szívem megárad
15 2| halk hullámmorajja~Kifáradt lelkem’ hívja, csalja:~Odább, odább
16 2| öntözött.~Bár messze vagy, de lelkem álmi~Lefesti kínos nyoszolyád,~
17 2| öntudatlan.~És úgy érzem, mintha lelkem~Velök, bennök szállna fennen,~
18 2| hamvába hal~És megzendûl lelkem mélyén~Mélán egy bús régi
19 3| tudja még mi vár?~E zajt lelkem megunta már.~S örömmel száll
20 3| heves voltam,~De testem, lelkem, lásd, beteg,~Mint üldözött,
21 3| éjtszakám.»~«Az Istenért, nõm, lelkem, szentem!»~Kiált a férj
|