Rész

 1 1|         százat,~Aztán haza!» - így beszél.~Meg nem áll a székely ember~
 2 1| gyermekéhez,~S álmodozva édes szót beszél.~Ing a lomb s egy-egy virágot
 3 1|    másképen találok.~Csak a harang beszél hozzám.~Szomorúan, régi
 4 1|        néha észre,~Hogy a lég mint beszél félre?~Mélán suttog, vigan
 5 1|     Lassu-mélyen, fájdalommal?~Nem beszél és még se’ hallgat,~Nyugszik
 6 1|        kevély,~Csak úgy félvállról beszél.~Ej haj, nem bánom,~Igy
 7 1|        termeted!~Hallgatsz, szíved beszél velem,~S elringat, mint
 8 1|            nagy, és ritka érdem?~S beszél tovább, mit úgy imitt-amott~
 9 2|            nagy dologról könnyedén beszél;~Hány híg velõ, mely nem
10 2|          serge~Mindenre könnyen rá beszél,~S örvény felé evezve gyorsan,~
11 2|           a mulandóságról sohajtva beszél.~Nem is figyelek rá, fát
12 3|            már is~A magyar grófról beszél Páris:~Külföldön akkor így
13 3|         levél,~Inkább a sor között beszél.~Az öreg lyánya szobájába~
14 3|      ellenzék marad,~Interpellál s beszél sokat.~Vörös tollat visel
15 3|      magányba;~Közdolgokról ritkán beszél,~Csak nejének s nejében
16 3|           az egyik szolga.~«Ej mit beszél, nem a kend dolga,~Az régi
17 3|      szólni,~Ajkán csak egy mosoly beszél,~Mosoly, mely sziv mélyébõl
18 3|            Az ajk sohajt, hallgat, beszél...~A honfiérzés csordul,
19 3|    felszitja~És még nagyobb tüzzel beszél,~Bachot, majd Schwarzenberget