Rész
1 1| Hol bokor, lehajló erdõ,~Mintegy zöld Isis-fátyolt szõ,~Mely
2 1| illenek hozzám e képek,~Mintegy lelkem darabjai;~Nézek reájok,
3 1| Kandallódnál a karosszéken,~Ha mintegy elringatva, ébren~Alszol
4 1| felindul a természet,~A menny mintegy leborúl,~S mintha volna
5 2| pacsirtát.~A sullogó patak mintegy megbátrul,~Vadrózsa bokra
6 2| diófa a földig borúl~S benn mintegy rejtve két sír domborúl.~
7 2| irsz, dicsõség a részed.~Mintegy ráadásúl: hordár helyett
8 2| sorban~Lehajlik hozzám s mintegy átölel.~Oh ifjuság korán
9 3| est, az éj korom-sötéte~Mintegy elbúni, szökni int;~Haragszik
10 3| ártatlan mosolygva, sirva~És mintegy homlokára írva:~Rá nézve
11 3| szende lyányka~Bátrabb, mintegy megváltozott;~Nem rejtezett
12 3| férfi, gyermek,~Porból nõnek mintegy a sergek,~Nincs többé párt,
13 3| távol ablakfény az éjben~Mintegy hivón utat jelel.~Várkastély
14 3| Fonódnak késõn és korán~Mintegy füzérré homlokán.~Oly szép
15 3| Nyugotra sík, mint tiszta lap,~Mintegy tengerbe száll a nap.~Merengve
16 3| nehéz csatában~Szivének mintegy jól esett.~Heves, merész
17 3| Siralmas hangon, nagy hûhóval,~Mintegy rajt’ kapva is talán:~Akkor
18 3| hisz minden szavának~S mintegy önmását tiszteli,~S ha a
|