Rész

 1 1|     megszánja,~Hû részvéttel öleli át karja,~S mély sebeit fris
 2 2|             Miért küzdöttél vészen át sok évig~El-elhagy néha
 3 2|         sírba hullva.~Gyászfátylon át játszik velem~Vesztett ifjúság,
 4 2|       Szivem’ egy édes emlék hatja át!~Ébrednek ujra eltünt boldog
 5 2|         lombján hûs szellõ legyint át,~Ébresztgeti a lepkét és
 6 2|            gyümölcsfa lombnyilásin át,~Csillanni látom az ezüst
 7 2|        korát~Mély honfibúban éltem át;~Megtört vágy, széttépett
 8 2|            Virrasztottunk sok éven át~A sebzett haldokló körûl.~
 9 2|          ősei kardja sok száz éven át~Úgy védte tolla vészben
10 2|           mégis mennyi hit~Rezegte át szivét és könyveit,~Rajzolta
11 2|    Tornyaivá tündérvárnak~Változva át, ott lebegnek,~És ragyogva,~
12 3|           A csendben nyugvó parkon át,~Egy régi ének, dallamát.~
13 3|             hogy ki volt;~Ugy élte át a forradalmat~Mint aki immár
14 3|           egy más dallamba játssza át~Majd félbe hagyja, férje
15 3|      palotát~Egy fájdalom nyilalta át.~Mint fecske fészkét, vidám
16 3|         Már igy van több száz éven át.~Ha jobb dolgunk van, meg
17 3|            Oly lágy fönségbe olvad át.~És e varázstol meghatottan,~
18 3| Telegdinének,~Bús napjait így élte át,~S balsorsát látva kedvesének,~