Rész

 1 1|         hullám és szélvész zúg,~Néma a haldokló ajka,~Majd ha
 2 1|      olyan hidegen szól,~Elárul néma örömed.~Szeretnélek még
 3 1|     nehéz lett titkom;~S mint a néma gyermek,~Amidõn megszólal,~
 4 1|          Gondolkozom, álmodozom~Néma unalmamban.~Te vagy, te
 5 1| szemedben ég.~Hadd környezzen e néma éj,~Ez édes álom, szent
 6 2|    hitét örömmel porba ejti?~Ha néma vagy, hol szólnod kellene;~
 7 2|       bús szivemben.~Méla búnak néma könnye~Szép szemében hányszor
 8 2|      Vadásztál benne tapsot,~De néma volt hazád.~Most már nem
 9 2|         S nem ismerjük becsét a néma tettnek.~Vaj’ megtanuljuk-é
10 2|         arca,~És szívem titkos, néma harca~Mind rég elmult...
11 2|       Siralmát a megcsalottnak,~Néma vádját a halottnak;~Lármáját
12 3|       sírt keservesen.~Romhányi néma, érzéketlen,~De amidõn már
13 3|      színbõl se jött el.~Ilonka néma búban él,~Tûr, szenved s
14 3|         szóval csüng honán,~Egy néma sebhely homlokán.~A nõt
15 3|       Örûlne, mégis fájva fáj~E néma kölcsönös viszály.~A várkastélyban
16 3|       porba hullva~S mi mély és néma fájdalom!~S amit már most