Rész

 1 1|        Vajha õszén napjainknak,~Midõn talló, száraz ág,~Mit legtöbbször
 2 1|        Legédesb álom a világon,~Midõn viraszt a szerelem.~Meg-megpihennél
 3 1|        tettetem.~Hogy’ örûljek, midõn szivem szakad meg,~S mosolygás
 4 1|       csevegtél, téged hallánk,~Midõn csókot, szivet váltánk.~
 5 1|  legnagyobb magyart,~Mint most, midõn hamis tan szól felõle,~És
 6 2|        mosolyogj, mint akkoron,~Midõn ringattad karodon~Kicsiny
 7 3|          serge elfogyott már,~S midõn koppasztva megjelen,~Kacagva
 8 3| beszédit~Föléri legkisebb sebe;~Midõn a dob rohamra indit,~S üvöltöz
 9 3|        ápolni õt itthon maradt.~Midõn ez meghalt, el volt vágva~
10 3|  Oszlóban volt már a sok ember,~Midõn Ilonka oda ért.~Benyit gyorsan
11 3|     Mióta csak hajszálon áll,~S midõn im azt is majd elmetszik,~
12 3|   sírunk~Érette késõ könnyeket,~Midõn örökre elveszett.~Majd csüggedt
13 3|      Lelkének uj-uj tápot ad.~S midõn el-elvonúl magába,~A félr’
14 3|    Csalódás a bölcsesség ára,~S midõn lelkünk kifáradott,~Többé
15 3|         bús arcával visszainti,~Midõn könnyelmûn menni kész,~S
16 3|      egyek akkor lettünk volna,~Midõn kard volt kezünkbe’ még,~