Rész

 1 1|       ifjuság!~Hadd reszkessen sziv és lomb örömében,~Hadd nyiljék
 2 1| szövõdik bûvös sejtemény!~És a sziv úgy önmagába sûlyed,~Nyugszik
 3 1|    álmodik ölemben.~Hajh hol a sziv, mely érettem dobog?~Itt
 4 1|     szentség támad~S tisztul a sziv szenvedésiben.~Mit tudom?
 5 2|      meg általa!~Ifju korban a sziv oly dús,~Oly fogékony, bármilyen
 6 2|      gúnnyal tetézve,~Oh rideg sziv, oh dõre agy!~S oly éles
 7 2|        és tiszta lélek,~Áldozó sziv mély kedély,~Oh miért is
 8 2|        düh, bú és kétség,~Hány sziv megszakadt bele!~Aggva:
 9 2|        És szakadt meg annyi hû sziv~Honfi-bánatában,~Hogy az
10 3|  játékszeréûl szolgált~Egy hiu sziv szeszélyinek.~Egy-egy uj
11 3|        bánat:~Az ajk sohajt, a sziv szorúl~S a szemre könnyes
12 3|     kis tüzhelyér’.~De ilyen a sziv: amit bírunk,~Meg nem becsüljük
13 3|    mosoly beszél,~Mosoly, mely sziv mélyébõl támad~És ép oly
14 3|  rontja hiu érdek,~A legnemesb sziv az övé.~Szerencsétlent csak