Rész

 1 1|         csak addig éljünk,~Míg egymást híven szeretjük.~III.~Mint
 2 1|     komoly ifju én,~Úgy nézzük egymást, mint két ismeretlen,~Bár
 3 1|     már s fáradt férfi én,~Tán egymást újra meg nem ismerhetjük,~
 4 1|      Halljunk mind a ketten!»» egymást átölelik,~Anyjoknak kebelén
 5 1|      Sári néni?»~S alig győzik egymást nézni.~Aztán belép a szobába,~
 6 2|       hidd, enyhedre válik.~Oh egymást hányszor félreértjük,~Szeretteinket
 7 2|     Lesz még virág a rózsafán,~Egymást mi is meglátjuk tán!»~Mosolyog
 8 2|       magasban.~Hajnal, alkony egymást váltja,~Mindenik felhő barátja.~
 9 2|  legény, ifju leány,~Szerették egymást igazán,~De kõszívü a lyány
10 2|  sohajtást,~Megsebezve folyton egymást,~Siralmát a megcsalottnak,~
11 2|     örök tavasz.~Évszak és kor egymást váltja,~Amit bír, enyészni
12 2| Társalgásom’ hamar megunják,~S egymást suttogva kérdezik:~«Mi ez?
13 3|   errõl társalognak,~Nem értik egymást rendesen.~Ilonka hallgat
14 3|      mint beszéltek,~Nem értve egymást untalan.~Játszták az élet