Rész

 1 1|      toronynak is~Csak tetejét látom.~Zöld vetések, szõllõs kertek~
 2 1|     pillanat!~Fehér kendõd sem látom már,~Hogy hallhatnám szavadat?~
 3 1|        habon?»~««Csak szemedet látom én,~Oh ragyogó csillagom!»»~«
 4 1|         S álmomban néha arcod’ látom...~Hajh mért nem lehetek
 5 2|       mása!~Az õ könnyes arcát látom,~Oh atyád csak ezt ne lássa.~
 6 2|     képe mása~Az õ vidám arcát látom,~Oh atyád csak ezt, ezt
 7 2| lyányom!...~Arcod hát utolszor látom,~S nem mosolygasz rám soha?~
 8 2|     lombnyilásin át,~Csillanni látom az ezüst Dunát.~Amott hegyeknek
 9 2|      Nincs messze az, feltünni látom ott,~A sors nekem mi szépet,
10 2|  látom-e még vagy soha?~Ha nem látom, csak tél nekem e világ,~
11 2|       hangját tettetésnek.~Nem látom rút érdek harcát,~Szenvedélyek
12 2|  ébreszt;~Mégis, mégis, ím ott látom~Újra egy-két hû barátom’;~
13 3|     Már nem, mert kis falunkat látom,~Oly csendes nyúgalmat lehel,~