Rész

 1 1|        nyugszik le késõbb,~Itt néz a sas büszkén a szemébe,~
 2 1|    Elönti az erdõ-messzeségen.~Néz a pásztor, s bámulja világát,~
 3 1|       mondhatatlanul;~Gúnyosan néz fent a hold reám~S úgy kacag,
 4 1|       vitéz,~Mindig csak hátra néz,~Törülgeti képét,~Verítékét,
 5 1|   felel a vitéz,~Szomorúan oda néz,~De semmit sem láthat,~Szeme
 6 1|   felel a vitéz,~Föl a magasba néz,~Nincs csillag az égen,~
 7 2|     leli menedékét,~Vissza sem néz, de szemébe’~Harag ég, és
 8 3|       üdvöt a hazának,~S búsan néz a jövõ elé.~Ohajtja, bár
 9 3|  lelkünk kifáradott,~Többé nem néz, nem küzd elõre,~Csak szemlélõdik
10 3| szólhat,~Romhányi búsan földre néz;~«Ez nem lehet csak tettetés!»~
11 3|      fénye,~Megébred és Ilonra néz,~És lelke kettõs búba vész.~