Rész

 1 1|      hûn szeretsz, én kedvesem!~Mennyit nem szenvedsz értem!~Okát
 2 1|   reményekkel léptem a világba,~Mennyit nem remélett megifjult nemzetem!~
 3 1|   magamat,~Adott a sors annyit, mennyit adhat:~Egy pohár bort, dalt
 4 1|   nemzete~S nem költhet annyit, mennyit kellene,~Vagy dicsõsége
 5 2|    annyi volna a nagy emberünk,~Mennyit naponként folyvást hirdetünk,~
 6 2|      omlott kebelemre,~Istenem, mennyit nem szenvedt!~És még egyszer,
 7 2|       nyugton várlak, oh halál!~Mennyit hittem és reméltem~Ifjuságom
 8 2|        föld keble, az ég napja,~Mennyit igért, meg nem adja.~   
 9 3|      adnám, amit adhattam,~Hogy mennyit ér, nem kérdezem.~Vén kastély
10 3| nyomorult lett.~Nem sejti, e nõ mennyit szenvedt,~Gondolj a: nõszív