Rész

 1 3|   Igaza is van félig-meddig,~Matild inkább kitünteti,~Szalonban
 2 3|      csak kacéran szenveleg.~Matild álhatlan és szeszélyes,~
 3 3|      között egy semmiségen:~«Matild maradjon este honn!~Magát
 4 3| Talán végkép is oda hagyta~S Matild reá hiába vár?~Nem hagyta
 5 3|   éljenzik, hogy reng a ház.~Matild is tapsol, kendõt lenget,~
 6 3| arcát feldulta!...»~«Nem az, Matild, a szerelem.»~«Oh annál
 7 3|  hintában már kéz a kézbe’.~«Matild, feledjük, ami mult!»~S
 8 3| Vörös tollat visel kalapján,~Matild így szebbnek látja õt;~A
 9 3|      multból szende-bájosan,~Matild mellette emlékébe’~Oly édes
10 3|    Oly édes ellentétbe’ van.~Matild megcsalta, kinevette,~Elhagyta