Rész

  1 1|            csinál?~Lassabban megy, meg is izzad,~A meleget alig
  2 1|             Egykor régen így nyeré meg~Szél urfit az öreg nap:~
  3 1|     büszkén a szemébe,~Itt ereszti meg szárnyvitorláját,~Hogy elsápad
  4 1|          Megzendül, a lélek halba,~Meg nem szûnik hallani, ~S lassan,
  5 1|            Csak a vándorbot maradt meg,~Csak egy könny szememben!~
  6 1|          vitézek,~Isten õket áldja meg.~Nem magas a székely ember,~
  7 1|         Aztán haza!» - így beszél.~Meg nem áll a székely ember~
  8 1|           vitézek~Isten õket áldja meg!~1849~
  9 1|        sohajtás zajszelében~Hajlik meg a zászló,~Szegény gyalog
 10 1|         Tiszta kék ég mért jelensz meg~Oly korán már gyászfátyolban?~   
 11 1|            múltakba hal,~Zendüljön meg a régi dal,~Mint visszhang,
 12 1|       bujába’...~Hejh hiába haltak meg, hejh hiába.»»~1850~
 13 1|            Ide mégis, iszom egyet,~Meg se’ mondom, hogy miért.~
 14 1|           anyjának~Sirhalmán pihen meg.~1851~
 15 1|         férfi én,~Tán egymást újra meg nem ismerhetjük,~Bár hû
 16 1|       lyány;~Irul-pirul s nem ölel meg,~Nem is csoda, már nem gyermek.~
 17 1|       leány,~Mellette egy ifjú áll meg,~Szomorú és halovány.~Indul
 18 1|         kéj és mennyi bánat~Férhet meg egy pillanatban!~«Szedj
 19 1|     virágot és fáradj el~És pihenj meg keblemen,~És ne szólj, ne,
 20 1|         megáldjalak,~Nem hallgatja meg az ég;~Átkozni nem átkozhatlak,~
 21 1|           boldogít,~És szíved, kit meg nem csalhatsz,~Visszakéri
 22 1|           Báthori, Báthori, verjen meg az Isten!»~A két fiu hallgat,
 23 1|      fiaimnak, bocsáss, kegyelmezz meg!»~Nem felel Báthori, ingerülve
 24 1|            Erdélyország.»»~«Verjen meg hát Isten, támadjon Erdély
 25 1|           kegyelem, a másik haljon meg,~Válaszd ki amelyik kedvesebb
 26 1|         bátyám, hol van? Mondjátok meg!»~A bús atyafiak könnyekkel
 27 1|     balzsamával,~S édes álmát hozd meg hajnalomnak.~Nem érzed-e
 28 1|            a szív szenved,~A lõpor meg elfogyott.~Komoran ûl a
 29 1|          gyermekségem’~Nem vevétek meg az árverésen:~E szobában,
 30 1|     társaságot, soh’ sem szokhatom meg~Hol illem a szív s elmésség
 31 1|       közeledbe’ van.~Ne szóljatok meg, ha folyvást merengek,~Amit
 32 1|       örûljek, midõn szivem szakad meg,~S mosolygás helyett sírhatnék
 33 1|   VISZONTLÁTÁS.~Ne csalj, ne csalj meg engemet,~Mosolygó ég, meleg
 34 1|          ég, meleg sugár,~Ne csalj meg zöld lomb és virág~S te
 35 1|           a sírok szélin.~Ne csald meg, szívem, magadat,~Ne hígy
 36 1|          dal viszhangjai~Rezdűlnek meg csak lelkemen;~Csak a múlt
 37 1|     gyötrelmeidtől.~Oh jer, pihenj meg keblemen,~Ott jól pihentél
 38 1|      egyedűl maradnál...~Ki szivét meg nem tagadja,~Szenved és
 39 1|          tavaszt:~Ez nefelejts, az meg amott rózsa,~Mintha csak
 40 1|    kedvesednek mit hagyandsz?~Ezer meg ezer áldást,~Jól tette,
 41 1|             Előbb versével, azután~Meg a kezével ölt meg.~1855~
 42 1|           azután~Meg a kezével ölt meg.~1855~
 43 1|            ily sorja tart...~Szánd meg, Isten, szánd meg immár
 44 1|            Szánd meg, Isten, szánd meg immár a magyart.~1856~
 45 1|       Mondj neki jó reggelt.~És ha meg nem sérted,~S meghallgatná
 46 1|           meghallgatná érted,~Súgd meg édes-lágyan~Búm’, titkom’
 47 1|           titkom’ és vágyam’!~Súgd meg, súgd meg, hogy szeretem~
 48 1|            vágyam’!~Súgd meg, súgd meg, hogy szeretem~Lángolón
 49 1|            híven,~Kérd, szeressen, meg ne vessen,~Boldogítsa szívem’.~
 50 1|            Örök rabja lettem!~Súgd meg édes-lágyan~Búm’, titkom’
 51 1|                             ÁLDJON MEG AZ ISTEN~Áldjon meg az Isten,~
 52 1|         ÁLDJON MEG AZ ISTEN~Áldjon meg az Isten,~Rózsatõ virága!~
 53 1|  Alkonyatkor, elmenõben~Ott láttam meg legelsõben.~Áldjon meg az
 54 1|      láttam meg legelsõben.~Áldjon meg az Isten,~Rózsatõ virága!~
 55 1|             Rózsatõ virága!~Áldjon meg az Isten,~Kis fehér szobácska,~
 56 1|   Beszélgetve, édes-ketten.~Áldjon meg az Isten,~Kis fehér szobácska!~
 57 1|            fehér szobácska!~Áldjon meg az Isten,~Csevegõ madárka!~
 58 1|             szivet váltánk.~Áldjon meg az Isten,~Csevegõ madárka!~
 59 1|          minden összeomlott... Jaj meg kelle érnem!~Óriás küzdelmet
 60 1|       ember Isten - hogy’ tűrhetni meg!~Dicsőségét lángelmék harsogtatják,~
 61 1|            Erény te puszta név, te meg szabadság~Egy álomkép, mit
 62 1|           fényes fürteid’,~Ne vesd meg a bort, táncot, dalt, szerelmet,~
 63 1|         szél a legmagasb fát dönti meg,~De minden oly ép Tíbur
 64 1|         szárnya,~Még fönnen száll, meg folyvást tenni hív;~Ha ijeszt
 65 1|    Kocsi-zörgést hallasz nem soká,~Meg ne ijedj, lassan jõj ki
 66 1|          emlék.~Oh édes nõm, ölelj meg, borúlj rám,~Így alszunk
 67 1|       Másnap ismét a kezét,~Azután meg a lábát,~S úgy ád egy-egy
 68 1|        prózát írok.~Ne botránkozz’ meg jámbor olvasó,~Ez nem szeszély
 69 1|       titok,~Rá minden új nap mind meg annyi ok~Hírlap beszéli,
 70 1|            irtatok,~Én épen semmit meg nem hagyhatok,~Híg agyvelõtök
 71 1|       szorult,~Õ csak garádics, én meg a torony.~Ki is kiáltom
 72 1|        mind e szó,~De így is értsd meg jámbor olvasó;~Hiszen tudod,
 73 1|          hát, galambom.~Kis fészek meg kis madárka,~Kék a lába,
 74 2|         hagyj el az éjben,~És áldj meg, erősits a földi tusán!~
 75 2|            válva!~Szenvedni tudsz, meg is tanulhatál,~Népek közt
 76 2|       gyász,~Rablánc szoríthat, de meg nem gyaláz.~Azonba’ megvan
 77 2|    tivornyázol sokat,~Koppasztod a meg nem lõtt madarat,~Iszol
 78 2|         marad.~Ha küzdve tûrni még meg nem tanúltál,~S kivivni
 79 2|          lesz, hogy megölje,~S kit meg nem ijjeszt német, muszka
 80 2|          bármily kis darabját,~Azt meg nem adja, oh az nagy dolog!~
 81 2|         német,~Erõd, eszed van, ha meg kell lenni,~Csak a szótól
 82 2|        egyszer szivünket,~Aranyozd meg utolszor egünket!~Aranyozd
 83 2|         utolszor egünket!~Aranyozd meg! és a végsugárral~Hadd enyésszünk
 84 2|            biztos munka~Tetszésed’ meg nem nyerhetik;~Kortescsiny,
 85 2|       Mulassatok, szép ifju párok,~Meg nem zavarlak, ha mélázok,~
 86 2|             mi bajod? Kendi, mondd meg nékem!»~«Ne kérdezd, ne
 87 2|         szived kiönthet~És enyhûlj meg általa!~Ifju korban a sziv
 88 2|           szerettem és szenvedtem.~Meg nem tört szivem hite,~A
 89 2|        kicsordult könnyét:~Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.~Oh
 90 2|       amint föl- s lejárnak,~Ujabb meg újabb vidám társaságnak;~
 91 2|           tréfál, nevet.~A jó kedv meg nem illet engemet,~S ki
 92 2|   kicsordúl.~Neki is az atyja halt meg nem rég,~Alig maradt mivel
 93 2|            édes lyányom,~Enyhítsen meg édes álom,~Éjfél elmult,
 94 2|          költõt, szónokot!~Õrizzen meg ez a távol~Honfidühtõl,
 95 2|      Suttogó lomb csalogánya,~Hozd meg édes álmomat!~Fáradalmam’
 96 2|       tudja~Él-e még vagy megholt.~Meg van írva~Hozzá levelecském,~
 97 2|      Küldeném hijába,~Nem találnád~Meg a nagy világba’.»~Egy idegen~
 98 2|          megrepedne!»»~«Oh ne halj meg,~Ölelj meg, jegyesem!~Lásd,
 99 2|              Oh ne halj meg,~Ölelj meg, jegyesem!~Lásd, megjöttem~
100 2|        megsajnálom.~Mély bánat lep meg olykoron,~Bolyongok a várromokon~
101 2|    elgondolkozom.~Jó pihenõ hely s meg se változott,~A vén diófák
102 2|            nehéz lesz... Kisértsük meg:~Hát ha tán,~Mámor nélkül,
103 2|  csüggedezés~Ide hagy,~Munka súlya meg nem ijeszt,~Bár mi nagy;~
104 2|        Mikor kell,~S amit teszünk, meg is tesszük~Egész szívvel,
105 2|           ég napja,~Mennyit igért, meg nem adja.~   Kedves õsz,
106 2|             Vidám kedvünk úgy védi meg.~Hadd folyjon szó, csengjen
107 2|          azalatt~S csak halni tért meg, honnan elszakadt.~Sok zordon
108 2|             IV.~Kakuk madár, mondd meg, kérlek:~Mikor halok, meddig
109 2|            Karakter.~Csak ezt érti meg az igaz magyar ember.~De
110 2|            nehéz,~Hogy egy könnyen meg nem oldja~S ketté nem vághatja
111 2|         legyõzött volt,~Dúlt-fúlt, meg nem nyugodott.~Ezután már
112 2|          ha aláhull,~Szinpad dísze meg nem látszik,~Senki immár
113 2|           borus estünk.~Oh magyar! meg nem bûnhõdted~Még se multad’,
114 2|            hirlapot.~S nem boszant meg léha szellem,~Hosszu cikkben,
115 2|        egykoron,~Immár alig ösméri meg.~Ez utca is megváltozott,~
116 2|      természet rendje az;~Ettõl ám meg nem menekszel,~Nem virúl
117 2|     szinültig a pohárt -~Néha-néha meg nem árt.~1895~~
118 2|      nyújthat jó szerencse,~Ragadd meg serényen.~Vége felé jár
119 2|         véres csatában,~És szakadt meg annyi hû sziv~Honfi-bánatában,~
120 2|     pirulnak,~S őket csókkal áldja meg.~Nézem én is e fát gyakran,~
121 2|         ültette azt,~És gyümölcsét meg nem érte,~Hajh korán szakadt
122 2|           érte,~Hajh korán szakadt meg élte,~Nem lát többé őszt,
123 2|       gyorsan! Kötelesség,~Tartsuk meg az igéretet.~Bizony kinos
124 3|            szerelme~Között oszlott meg szelleme.~Mily szép fiú,
125 3|        elbusúlt, komoly,~Vigan tér meg Palais-Royalból,~Ajkán száz
126 3|          nem könnyû néki;~Gunyolja meg nem nyert babér,~A nõ hideg,
127 3|           Vagy házasság, ki mondja meg?~Talán mind kettõ fél is
128 3|         szenvedélyes,~Ez egyet, az meg mást akar~És összevesznek
129 3|    szálljon átkúl,~Könnyelmû ifju, meg ne bánd!~Ilonka, hajh, mért
130 3|           De húga, hajh, most érti meg,~Hogy csak játékszeréûl
131 3|       szivbüszkeség.~«Ilonka, hidd meg, úgy haragszom,~Mily ügyesen
132 3|         árva lyánya,~Ki õrzi, védi meg szegényt?~Az öreg úr egyetlen
133 3|       holnap... hát legyen,~Áldjon meg Isten, gyermekem!»~Ilonka
134 3|         hányt-vetetté?~Mért vessek meg egy hû kezet,~Mely vész
135 3|           erdõ sürüjét.~Mi haszna, meg nem lõtte zsandár,~Ha rá
136 3|            egyedûl!~S im ekkor hal meg édes atyja,~Megrázza e gyász
137 3|       elhagyá rég,~Veszélytõl ójja meg a jó ég,~Találjon vígaszt
138 3|          feküdt a kertek alján,~Ha meg nem halt, ájult talán;~Egy
139 3|       rebeg~«Az úr Isten gyógyítsa meg!»~A gróf belép és kérdez,
140 3|         regényét nyisd fel;~Én ezt meg nem tanulhatám,~Nincs hozzá
141 3|            vidám dallal~A szállást meg nem fizetém,~Most, amidõn
142 3|             Jó tetted, Isten áldja meg!~~
143 3|           át.~Ha jobb dolgunk van, meg nem férünk,~Hiúság- és viszálynak
144 3|         ilyen a sziv: amit bírunk,~Meg nem becsüljük s akkor sírunk~
145 3|    Romhányin mit se’ fog,~«Bocsáss meg, holnap indulok.»~«Az orvos
146 3|           lép Telegdihez.~«Bocsáss meg, kissé heves voltam,~De
147 3|     szóltam,~De jó szived ne értse meg.~Fogadd hálám’ s oh nemes
148 3|         jõj, egy mént neked.~Itéld meg, olcsó-e vagy drága?»~És
149 3|          alig hisz önmagának~S bár meg nem vallja, érzi azt,~Oh
150 3|          minden nap táplálja~Újabb meg újabb alkalom,~Ártatlan
151 3|             E változást hogy értse meg jól,~Telegdi a szobába lép,~
152 3|         szobába lép,~Most érkezett meg a városból,~Im egy boldog
153 3|          elgondolkozott.~«Ki fejti meg ez ellenmondást?~Sorsunk,
154 3|      Érzelme hûbb, mint férfié,~Ha meg nem rontja hiu érdek,~A
155 3|        álmát...~«Enyhûlj, gyógyulj meg e sziven,~Oh sebzett hõs,
156 3| Önnönmagától visszaretten~«Bocsásd meg bûnöm’, Istenem!~Hogy sûlyedek,
157 3|             jobban vagyok, -~Ölelj meg és meggyógyulok.»~Ilon férjét
158 3|             más fog talán.~Bocsáss meg, ha nem láthatnálak,~S ez
159 3|          folyvást remél.~«Ez menti meg majd nemzetünket,~Elõbb
160 3|     összegyûl.~Névnapra most, majd meg vadászni~Uj hirt beszélni,
161 3|       tudtam mindég -~Telegdi gróf meg ezt veti -~Erõs kormányra
162 3|          Isten útadon,~Hogy mentsd meg, visszavár e hon!»~Tetszés,
163 3|      kétségb’esett,~S ha kardjával meg nem menthette,~Megmenté