Rész
1 1| nagy birtokot;~De míg bájol e tündérlátomány,~Szekrényünkben
2 1| ágról.~Dõre madár, mért e bánat?~Hol tanúltad a nótámat?~
3 1| értetök sovárog.~Mily dicsõ e bércek közt az élet!~Föld
4 1| Szabadsága, neve dicsõsége?~E kérdés csal könnyeket szemembe,~
5 1| sascsoportot látok...~Hah e bérc a sasoknak tanyája,~
6 1| mennydörgõ villámok.~Tán e népnek majdan a sasokkal~
7 1| sötétkék szemedben,~S mint e lomb, mely virágokhoz hajlik,~
8 1| csak sirhatok.~Nem gyáva bú e könnyek anyja,~Haragom sirja
9 1| névben szabad.~Nem csüggedés e könnyek anyja,~Rajtok tettek
10 1| fényes napja süt.~Nekünk e hang tán síri dal lesz,~
11 1| ember,~S még szegény is e felett,~Ágyuja nincs, no
12 1| volt ez az óra,~Oly hosszu e pillanat!~Fehér kendõd sem
13 1| izen.~Mint eseng, mint vágy e hõ lehellet,~Mint susog
14 1| fokán:~Úgy illenek hozzám e képek,~Mintegy lelkem darabjai;~
15 1| felhõk alján,~Elbúsítnak e méla súgarak.~Az ostor pattog
16 1| éve már, hogy nálam van e lap,~Több éve áll ott pusztán
17 1| szerelem.~Emlékszel-e? Én e percnek~Édes kéjét ujra
18 1| Hogy feledjem? Nem lehet.~E koszorú ott kezedben~Reményeim
19 1| vad átok, ott édes dal.~És e csengő-bongó hangok,~Mint,
20 1| csillagok után.~Oh mi szép e hallgató liget,~Fűben, fában,
21 1| nagy kárt.~Korbácsa is van e mellett,~Kenderből hogy
22 1| szellõ, mely arcomra lebben,~E rezgõ fény most is még a
23 1| akarta Isten.~Jó emberek, bár e ház tiétek,~Hogy nyugodjam
24 1| vevétek meg az árverésen:~E szobában, e kertben enyém
25 1| az árverésen:~E szobában, e kertben enyém még,~Amit
26 1| A FŐVÁROSBAN.~Szép e nagy város, szeretem, csodálom,~
27 1| mélyen érzek, ennyi az egész,~E társaságot, soh’ sem szokhatom
28 1| barátság viselte gondomat~E palotáknak márvány büszkesége~
29 1| is oda, oda való vagyok».~E nõknél tán az angyalok sem
30 1| vannak itten bájaid.~És e hangverseny legmennyeibb
31 1| józan, leszek boldog,~Tudom e szó mit jelent:~Megtagadni
32 1| szerelem mosolyg álmán,~Nem e föld, egy más világ.~És
33 1| tömeg.~Avagy csalódom, s e hízelgő óda~Csupán adó,
34 1| megosztok, örömöt cserélek;~E kis körben úgy enyhûl a
35 1| szemedben ég.~Hadd környezzen e néma éj,~Ez édes álom, szent
36 1| barackfáról virág,~Úgy hull e szó most: nemzetgazdaság.~
37 1| Széchenyi nevével pecsétli.~ E zaj különben még nem nagy
38 1| kiált három-négy hirtelen~E zagyvalékból senki se vegyen;~
39 1| Habár kevés, s kimélõ mind e szó,~De így is értsd meg
40 2| mosolyogj rám, kedvesem!~Oh e mosolytól messze fut~A terhes
41 2| mosolyogj rám, kedvesem~Oh e mosolynak sugarán~Hány szép
42 2| mosolyogj rám, kedvesem!~Oh e mosoly õrcsillagom,~Áttör
43 2| S bár veszszek el én,~ E pillanat üdve~ Örökre
44 2| s érzem, hogy a világon~E valónál nem lehet már szebb
45 2| szóllak, népem, nemzetem!~E gúnyszavakkal õket illetem.~
46 2| énekelnek...~ Fáraszt e látvány, megszakad dalom -~
47 2| Megirtad Dózsa György-öt,~E rossz tragédiát;~Vadásztál
48 2| lehetnél,~Ha percre megjelennél~E kedves fák alatt!~Ha látnám
49 2| szép emléke,~Szívünknek e legszebb éke;~Hálakönnye
50 2| szerelem!~Hány lyányka itt e víg csoportban,~Ki úgy örûl,
51 2| szerelem!~Hány ifju itt e vig csoportban,~Aki oly
52 2| Homlokod miért borúlt be,~Mért e könnycsepp kék szemedbe’?~
53 2| árnyas liget,~Calypso kertje e tündér sziget!~Nem láthatom,
54 2| sietsz, bérc patakja?»~«Ki e zugból messze, messze,~Csak
55 2| BARÁTI KÖRBEN.~Biztos hely e vadásztanya,~Zuhoghat kinn
56 2| Boldoggá ígézné!~Szegény hárs, e nagy városban,~Vigasztalódj’,
57 2| megzendűl bokrán a csalogány.~E dal, e fény oly édes enyhadó,~
58 2| bokrán a csalogány.~E dal, e fény oly édes enyhadó,~Megillet
59 2| nem látom, csak tél nekem e világ,~Hervadjon el erdőn,
60 2| Csak úgy ingyen szól neked e~Dal.»~1891~~
61 2| lángola.~Ne játszodjunk e nagy szóval,~Mert bizony
62 2| ketté nem vághatja kéz.~És e mellett régi átkunk~Folyvást
63 2| tudhatnám én,~Régi rajtunk e kétes fény:~Hányszor hittünk
64 2| serényen.~Vége felé jár e század,~Mely újjá szült
65 2| csókkal áldja meg.~Nézem én is e fát gyakran,~De nem vidám
66 3| Ő gavallér volt s gróf e mellett,~Ez az ő igazi neve,~
67 3| ha volt.~Mi tért nyujthat e szegény ország?~És lelke,
68 3| alkotni hol rá az anyag?~E hon hiú küzdés hazája,~Nem
69 3| eggyel sem cserél.~Mulatja õt e zajos verseny,~A hódolat
70 3| szebb világba nyit.~Bölcsõje e szobában rengett,~Itt játszott
71 3| óra!~Mi únott volt nem rég e táj,~S most rajta mennyi
72 3| És pénze sokkal kevesebb;~E mellett, míg ezzel bajlódik,~
73 3| el, csupán csak színli,~E nõ érezze, mit veszít,~S
74 3| így szokás.~S kiválaszt e játék tárgyául~Egy ifju,
75 3| ennyi szót nem érdemel.»~E perc után a szende lyányka~
76 3| megannyi ok;~Romhányin most e léha tettért~Mily könnyen
77 3| tovább a lyány küzdelmét?~E hangulat mindent kivall.~
78 3| vészes pályán~Övezze dics e drága fõt.~Ki tudj a, hogy
79 3| majdhogy elfogják szegényt;~E sok malheurön úgy felindul,~
80 3| Oh honvéd, honvéd, hajh! e névben~Hány honfi-emlék
81 3| jaj! ki tudja még mi vár?~E zajt lelkem megunta már.~
82 3| hatol.~Még soha sem járt e vidéken,~A láthatár felhõs,
83 3| pezsdül,~Menhelyt igérnek e falak.~Bár láz emészti és
84 3| democrata szíved’,~Jó olvasom, e nézet itt,~Hiszen te is
85 3| Ott nem egy õse szerepelt,~E várkastély egy-két nagy
86 3| nevelt.~Utolsó õ sem lesz e sorban,~Szivében erõs volt
87 3| Szivében erõs volt a hit.~De im e forradalmi korban~Önbizalmat
88 3| jobbnak vélte~Ott élni e bõsz harc alatt,~De ipját
89 3| el volt vágva~Az ut már s e kastély magánya~Lõn a révpart,
90 3| méltósággal~Bánt el folyvást e kis világgal,~S im rajta
91 3| meg édes atyja,~Megrázza e gyász esemény;~Magát a búnak
92 3| mosolyt leheli,~Õ tudja csak, e báj mi drága,~S mit rejt
93 3| mindjárt csöndesûl.~És mi e pont? Ügye a honnak:~Uj
94 3| hallgass, szívem!~Hagyd rám e terhes gondokat!»~Ilonka
95 3| Istenem, szánom szegényt.»~E merengés többször megújúlt.~
96 3| úr.»~«Ha gróf is, nem bir e vidéken.»~Mond a kulcsár
97 3| álmatlan éjtszakámon~Sirjából e kor árnya kél.~Mily szenvedés
98 3| leckézem~Korunkat, ellágyult e szív;~A multat ujra visszaélem~
99 3| El-elgondolja, mit tegyen.~E helyt maradni nincs sok
100 3| nyomorult lett.~Nem sejti, e nõ mennyit szenvedt,~Gondolj
101 3| pillantatán.~Oh mily nemes e hölgynek arca,~Rajt’ mennyi
102 3| lágy fönségbe olvad át.~És e varázstol meghatottan,~Romhányi
103 3| elmult,~Maradj, el nem bocsát e kéz.~Te félre értél, megbocsátok,~
104 3| magyar vendégi jog;~Bár e hazában mindenütt rom,~Az
105 3| Álnéven, mint távol rokon.~E rejtek enyhe lombok árnya,~
106 3| mint bájos egység,~Hódol e várkastélynak itt.~Keletre
107 3| élvvadász, a nyughatatlan,~E zugba’, mint remete él,~
108 3| Talán csak benne egyesûl.~E képzelt arc minden vonása~
109 3| nézi, elmerûl.~S gondolja: «E nõ ugyanaz hát,~Kit ismertem,
110 3| Mily változás egy év után.~E változást hogy értse meg
111 3| Enyhûlj, gyógyulj meg e sziven,~Oh sebzett hõs,
112 3| Nyitjára nem találok,~E nõ szive örök talány.~Érökre
113 3| feltárhatnám;~Szenvedve tisztúlt e kebel,~Ily megvetést nem
114 3| Ilonka elbámulva nézi,~E változást tüstént megérzi,~
115 3| Örûlne, mégis fájva fáj~E néma kölcsönös viszály.~
116 3| Schmerling alatt,~Egy jobb idõ e rossz napokban~Reményül
117 3| milliót,~De el nem fojthat e hazába’~Pártszenvedélyt
118 3| Hogy mentsd meg, visszavár e hon!»~Tetszés, nem tetszés
119 3| Megadtuk árát, már elég,~E léha szellem tönkre juttat,~
120 3| Nehéz, hol szólni is bajos:~E hont ki az, ki tönkre tette,~
121 3| ha épen nem lett volna~És e ha mindent elfedez.~Nem
122 3| hirlapokból.~Még most is foly e régi per,~Szerény lantom
123 3| áldozál,~Majd egykor vége lesz e láznak~Megismerik, hogy
124 3| száz csatába’,~Beolvadt e nemzet sorsába~És olthatatlan
|