DIÓSGYŐRI DALOK.

I.

A pisztrángos Szinyva partján
Lakik egy szép szõke kis lyány;
Pisztrángot mind oda adnám,
Hogyha õt elhalászhatnám!

De kisiklik, tova lebben,
Pisztrángnál is sebesebben:
Pettyes pisztráng, pettyes kendõ!
Csak szomorít mind a kettõ.

II.

Eltévedt egy tehénke
Az erdõben, szegényke,
Keresi is szaporán
A hámorból egy leány.
Csingi, lingi, lánga...
Én is hát utána.

A tehénke kolompja,
Erre, erre, azt mondja;
Arra megyünk mind ketten,
Találkozunk véletlen.
Csingi, lingi, lánga...
Beh kedves egy lyányka!

Megkerûlt a tehénke,
Nagy késõre szegényke;
De szivünkbe’ hirtelen
Felgyuladt a szerelem.
Csingi, lingi, lánga...
S el sem alszik lángja!

III.

Tilt a nénéd tõlem;
Mi lesz már belõlem?
Ami voltam azelõtt,
A te régi szeretõd!

Másnak akar adni;
El tudnál-e hagyni?
Hamis esküt te nem téssz,
Enyém vagy és enyém léssz.

Néném asszony, hallja,
Dolgunk’ ne zavarja!
Kiket ég egymásnak szánt,
Nem félik a boszorkányt.

1886