HÖLGYEINKHEZ.

(Árvaház javára rendezett bazárban.)

Aki sohse voltál árva,
Hûn emlékszel jó anyádra:
Mily szeretve ápolt téged’,
Gondja õrzött, gondja védett,
Mind tied volt, szava, tette,
Élted útját egyengette.

Hát te, aki anya vagy már!
Gyermekid közt ezer gond vár,
Mert a gyermek, hajh, idõvel,
Testi, lelki baj közt nõ fel,
S aki óvja, el nem hagyja,
Mindíg csak az édes anyja.

Ím legjobban ti tudjátok,
Árva sorsa mily nagy átok;
Enyhítsétek szeretettel,
Nem fáradva, szóval, tettel;
Munkátokra siker szálljon,
Gyermek-szájjal Isten áldjon!

1896