|
1. A
szép hajnal mihelyt hasad,
Mindenek megujulnak,
A setétség gyorsan szalad,
Erdõk megvidámulnak,
2. A
madárkák felserkennek,
Rázogatják szárnyokot;
Éneklésre készülgetnek,
Próbálgatják torkokot.
3. Harmatgyöngyét
hullogatja
Arany haja szálain;
S aranyhaját lobogtatja
Alabastrom vállain.
4. Piros
rózsák mosolyognak,
Kinyitják kebeleket,
Rozmarintok illatoznak,
Újítják leveleket.
5. Vannak
gondban a pókocskák,
Hállójokat sétálják,
Hol megszakadt, foltozgatják,
Legyek utját elállják.
6. Prédát
várnak, lesben állnak,
Fúlánkokot készitnek;
Fia vagy, légy! a halálnak,
Ha hállóba keritnek.
7. Madarászok
lépvesszõkkel
Rakják készült fájokot;
Gunnyójokban mesterséggel
Fújják csalárd sípjokot.
8. Jön
a rigó, harkály, szarka,
Felzendül a tollas nép.
Mátyás kiált, oda farka;
Sok baglyokat fog a lép.
9. Bús
gerlicze vesztett társát
Felkeresni útnak megy;
Zokog, sírja árva sorsát,
Nyögésétül zeng a hegy,
10. Fáradságát
nem sajnálja,
Erdõt, bérczet megkerül,
Méglen himét feltalálja,
Zöld ágakra le nem ül.
11. Kelj fel,
pásztor! hull a harmat,
Hinti hajnal gyöngyeit.
Siet pásztor, szakaszt álmat,
Hágja hegyek teteit.
12. Juhocskái
vigan járják
A harmatos völgyeket;
A mezõköt beretválják
És nevelik tölgyöket.
13. Nyúlacskák
is kibaktatnak
Tavaszi vetésekbül,
A szarvasok ugrándoznak
A friss forrásvizekrül.
14. Erdõ
szélén farkas kullog,
Husra feni fogait,
Barlangjában medve morog,
És szoptatja kölkeit.
15. Már a
réczék sem alusznak,
Usznak a patakokon.
A parasztok hason másznak,
Vigyáznak a partokon.
16. Ha
puskájok szerencsét hoz,
Vigassággal megtérnek,
Napkeletkor tiszttartóhoz
Bátrabban bemehetnek.
17. Úthoz
fognak szarándokok
A hajnali hívesben,
Izzadoznak a kovácsok
Homlokig a mûhelyben.
18. Elmélkednek
a deákok
Irnak, törik fejeket.
Félnek, netán preczeptorok
Megszegdelje bõröket.
19. De
már a nap a tengerrül
Emelgeti szekerét.
A hajnal is az egekrül
Elinditja kerekét.
20. Napkeletkor
egyéb dolgok
Fárasztják embereket.
Versirásban kik boldogok,
Megmondhatják ezeket.
|