Rész

 1 Szo|  szeretetet vívtak ki számára. A lányka, a kikiáltásra halványan,
 2 Szo|         gördült ki többé könny a lányka szép szemeiből, és erőt
 3 Szo|      bájteljes szulióta hölgy. A lányka sugártermete, melyet a testhez
 4 Szo|    lángoló szerelemre gyulladt a lányka iránt; de nem ismerve a
 5 Szo|            Husszein megkísérté a lányka hiúságát is ostromlani.
 6 Szo|    Felkacagott kedveskedéseire a lányka. - Mit kezdenék ezekkel,
 7 Szo|          csodásan érezte magát a lányka közelében, amint annak szilárd
 8 Szo|        kelni keblében a szulióta lányka iránt; mert a legmíveltebb
 9 Szo|      vallotta, kinek ha helyét a lányka szívében elfoglalhatná,
10 Szo|          pedig éppen nem; mert a lányka gondosan kikerülte őt, s
11 Szo| mutatkozott kilátás - megkérte a lányka kezét, s annak hajlamánál
12 Szo|         Soha sem tetszett neki a lányka oly igézőnek, mint reggeli
13 Szo|        igyekeztek menekülni, s a lányka gondolatnál sebesebben repült
14 Szo|     gyermek és angyal-tisztaságú lányka esdeklése, de csak egy percre,
15 Szo|          hátra kerülve, átfogá a lányka karjait, s a többiek segélyével,
16 Szo|      annyival is kevésbé, hogy a lányka előtt sem vala titok már
17 Szo|        szívélyes szórakozásait a lányka körében; mert tudták, hogy
18 Szo|     magát, attól tartván, hogy a lányka női hangja könnyen elárulhatná
19 Szo|         ég oltalma virrasztott a lányka felett. Nem remegett ugyan
20 Szo|          bokrokon keresztül, s a lányka borzadó szemei előtt egy
21 Szo|          s unott magányában őt a lányka mindenkor ég angyala gyanánt
22 Szo|          ez az üreghez érve; s a lányka éles sikoltással riad vissza,
23 Szo|         felelt kétségbeeséssel a lányka - bírni kívánsz szerelem
24 Szo|           S nem is volt ő az, jó lányka! legalább akarva nem. Egy
25 Szo|            Veszve minden, kedves lányka! - kiáltott elébe -, kövess,