Rész

 1 Szo|         muzulmánoknak is.~ Majdnem két századon keresztül bírta
 2 Szo|            kedvelték a szulióták a két ifjat. Tódornak ritka műveltségét
 3 Szo|            csak el fogtok bánhatni két nőcseléddel; te lovadra
 4 Szo|     sűrűjéből, amint egy nyílásnál két lovast pillantott meg velök
 5 Szo|      veszélyben forgásának; mire a két idegen fegyvert rántva: "
 6 Szo|  lóhalálában a török tábor felé. A két idegen nem űzte őt, mert
 7 Szo| megbocsátható, sokban enyhítette a két ifjú társalgása, kik, noha
 8 Szo|       folyvást remegtette őt, hogy két vetélytársnője által elhomályosíttatik,
 9 Szo|         nem hiányzott az alkalom a két rokonszív közeledéséhez.
10 Szo|       kellessen gyilkolni. Nincs-e két karunk nekünk is, mint nektek,
11 Szo|           hegyek egyik szorosánál, két ízben annyira megverte Omer
12 Szo|    elszántsággal védték az erődöt, két ízben verték vissza nem
13 Szo|          számában, megkísérlette a két fő erődöt Kiaphát és Venerandát
14 Szo|          intézett kicsapásaikkal a két erődből, halotthalmok hátrahagyásával
15 Szo|          vagyunk. Tudtommal csak a két erődben van néhány török,
16 Szo|         egyúttal meg ne rohanjuk a két erődöt, melynek csekély
17 Szo|    kiáltott ez ki a sátorból, és a két ifjú mohón rohant be abba.
18 Szo|           s végre betört ebbe is a két Bozzaris; de midőn Marko
19 Szo|        sebesültekkel nemcsak Szuli két erődje, hanem a petai szomszéd
20 Szo|       szirt aljánál megállapodott, két kezének nem kis megfeszítésével
21 Szo|       fogsz juthatni, lányom, hogy két erős zsinórra kötözött szivacsot
22 Szo|            Hilárius atya egyszerre két nap egymás után maradt ki,
23 Szo|       elébe.~ Dühösen csap össze a két ritka ügyességű bajnok,
24 Szo|    szerencsétlen barátom! gondold: két hajó valánk vészes tengeren,