Rész

501 Szo|         részéről, hősies elszántsággal a szuliótákéról. Vad hiéna
502 Szo|             oroszlán ez. Csodákat tett a maroknyi szulióta sereg.
503 Szo|       veszteséget okozva verték vissza a törököt, s minden napot
504 Szo|         győzelem jelölt meg; különösen a rettenthetetlen Drakos György,
505 Szo|         rettenthetetlen Drakos György, a hegyek egyik szorosánál,
506 Szo|             csak alig menekülhetett, s a szulióták drága és kedves
507 Szo|          kedves paripáját is elfogták. A számos foglyokkal megtelvén
508 Szo|      kecskékért, juhokért cserélték be a törökökkel. A nők nem maradtak
509 Szo|             cserélték be a törökökkel. A nők nem maradtak hátra sehol:
510 Szo|              fegyvert, töltést hordtak a férfiaknak a csata tüzében,
511 Szo|           töltést hordtak a férfiaknak a csata tüzében, vagy utánok
512 Szo|             kötözgették sebeiket, vagy a csata közelében fogván állást,
513 Szo|           látták, részt vettek magában a csatában is; lőttek, sziklákat
514 Szo|           egyes törököt zuhantattak le a szakadékok mélységeibe.
515 Szo|              Rendesen melegén forogván a csatának, közűlök nem egy
516 Szo|               hősies halálát.~ Azalatt a szulióta népet mély gyász
517 Szo|            négyezer török rohanta meg. A szulióták hősies elszántsággal
518 Szo|         felvettetésével fenyegetőztek. A török vezér tanácsosnak
519 Szo|           harcosokra, s átlátván, hogy a roppant erő ellenében úgy
520 Szo|                ajánlást. Ezt megtudván a szulióták, s gyalázatos
521 Szo|               vevén az erőd feladását, a nők gyászban és leeresztett
522 Szo|        gyászban és leeresztett hajjal, a férfiak pedig lefordított
523 Szo|        lefordított fegyverrel fogadták a visszatérő őrcsapatot, gúnynevekkel
524 Szo|        elválásról gondolkoztak, s csak a mérsékeltebb Bozzaris Noti
525 Szo|                 ki mentségül hozta fel a kis csapat kitüntetett vitézségét,
526 Szo|                kitüntetett vitézségét, a roppant ellen-erőt s a pénzösszegnek
527 Szo|                 a roppant ellen-erőt s a pénzösszegnek nem megvesztegetésképpen,
528 Szo|              nagy nehezen kieszközölte a népnél azt, hogy a lesújtó
529 Szo|        kieszközölte a népnél azt, hogy a lesújtó és égető szégyenbe
530 Szo|               oly feltétel alatt, hogy a legközelebbi csatákban előharcosokul
531 Szo|        kivívott hírnév és tekintély, s a szabadság végveszélye és
532 Szo|        kétségbeesése csodákat tétettek a maroknyi szulióta néppel,
533 Szo|                Kursid, elszörnyülködve a szenvedett roppant ember-,
534 Szo|              látom, hogy Allah elvette a muzulmánoktól a vitézséget,
535 Szo|                elvette a muzulmánoktól a vitézséget, és a hitetlen
536 Szo|         muzulmánoktól a vitézséget, és a hitetlen gyauroknak31 adta
537 Szo|              gyauroknak31 adta azt!" - A szulióták egy állást sem
538 Szo|               állást sem vesztettek, s a törökök tavasz kezdetétől
539 Szo|                talpalatnyit sem bírtak a szuli területből elsajátítni.~
540 Szo|             ellenében nincs menekülés. A gaz Varnakiotis árulási
541 Szo|               végett, folyvást tartott a hegyek közt zsoldjában egypár
542 Szo|            kémet görög öltözetben, kik a szuli hegyek csavargós járásait,
543 Szo|               úgy ismerték, mint magok a szulióták. Varnakiotis ezen
544 Szo|              harcossal, viharos éjjel, a hegyek járatlan ösvényein,
545 Szo|             hegyek járatlan ösvényein, a remetelak fedetlen oldala
546 Szo|            emberveszteség nélkül ugyan a szédítő mélységek és keskeny
547 Szo|          közelébe. Rövid pihenés után, a hajnal kétes szürkületében,
548 Szo|           vitézül védték állásukat; de a túlerő elnyomta őket, s
549 Szo|           néhány menekülhetett közülök a hegyek közé. Most a felszabadított
550 Szo|            közülök a hegyek közé. Most a felszabadított hídon özönlöttek
551 Szo|     felszabadított hídon özönlöttek be a török csordák, s noha a
552 Szo|                a török csordák, s noha a csatazajra magokat telhetően
553 Szo|          voltak képesek feltartóztatni a mindig özönlő új-új csapatokat.
554 Szo|               özönlő új-új csapatokat. A roppant török erő, elbizakodottan
555 Szo|                számában, megkísérlette a két fő erődöt Kiaphát és
556 Szo|             tetemes veszteséggel verte a rohamokat vissza. Majd Szuli
557 Szo|             öregek védték. Folyt benne a csata és vér, házról házra
558 Szo|                 házról házra újult meg a harc; több ízben vette be
559 Szo|              harc; több ízben vette be a török a várost s több ízben
560 Szo|            több ízben vette be a török a várost s több ízben veretett
561 Szo|        veretett ki abból ismét; mígnem a mindig olvadó kis védsereg,
562 Szo|                jobbnak látta felhagyni a sikertelen csatázással,
563 Szo|     csatázással, elleneinek engedni át a máris nagyrészben lángemésztett
564 Szo|         csapásokra tartani fenn magát. A férfiak, hát mögé fogván
565 Szo|              erődök, harmadik oldalról a rohamos hullámú Acheron
566 Szo|                intézett kicsapásaikkal a két erődből, halotthalmok
567 Szo|                verték rohamát vissza.~ A szulióták veszteségében
568 Szo|              csak az erődökéi maradtak a nép számára fenn, továbbá,
569 Szo|             továbbá, hogy Cervas Irén, a csatázások zajában, nyom
570 Szo|               kutattak ki minden zugot a hegyekben, hű embereik által
571 Szo|         embereik által kémleltették ki a török állomásokat, keresőket
572 Szo|        keresőket küldtek ki mindenfelé a vidékben; de a lánykának
573 Szo|              mindenfelé a vidékben; de a lánykának nem volt se híre,
574 Szo|            csatákban többen láttak, de a későbbiekben nem. A szülék
575 Szo|                 de a későbbiekben nem. A szülék fájdalma s Constantin
576 Szo|           Varnakiotist nem vették most a szulióták oly súlyos gyanú
577 Szo|              állott, ezen sereg pedig, a közben eső török állomások
578 Szo|             árulási csínyt követett el a szulióták ellen. Tudniillik
579 Szo|               sietett erről értesíteni a törököt; ez túlerővel és
580 Szo|               s első alkalommal átment a törökhez az albániaiakkal,
581 Szo|           zsoldot ígér; felölté fejére a turbánt, lábszáraira a sárga
582 Szo|          fejére a turbánt, lábszáraira a sárga bugyogót, s átvevé
583 Szo|             arcát, azonnal elvált tőle a patrasi metropolita előtt.
584 Szo|                Maurocordato táborában, a hitetlen Bokolas Gogost,
585 Szo|               kinek árulása idézte elő a forradalom egyik legdöntőbb
586 Szo|           egyik legdöntőbb csatájának, a petai ütközetnek, szerencsétlenségét,
587 Szo|               szerencsétlenségét, mely a görögök megveretésével s
588 Szo|        végződött.~ Szuli bevétele után a török roppant sereg friss
589 Szo|            újabb rohamokkal ostromolta a szulióták háromszögét, melyet
590 Szo|           ostromlókra, s halmokba dőlt a török csapásaik és golyóik
591 Szo|            csapásaik és golyóik által; a nők, hol kellett, versenyt
592 Szo|            kellett, versenyt csatáztak a férfiakkal, a gyermekek
593 Szo|                csatáztak a férfiakkal, a gyermekek pedig ügyes parittyázást
594 Szo|       keltettek veszélyes daganatokat; a merészebb felhágókat megrohanásaikkal
595 Szo|             megrohanásaikkal buktatták a szulióták az alanti mélységben
596 Szo|              Ősz kezdett már hidegedni a törökökre, s mégsem boldogulhattak
597 Szo|                s mégsem boldogulhattak a háromszöggel, mely már több
598 Szo|            ezer harcosukba került.~ De a kis sereg hős sorai naponként
599 Szo|           naponként gyérültek, fogytak a hosszú harc alatt, s minden
600 Szo|               elestével borított rája; a még fennmaradottakat a veszélyek
601 Szo|                 a még fennmaradottakat a veszélyek legborzadályosabbika -
602 Szo|                az egész nép számára, s a legszűkebb adagokban osztották
603 Szo|                 Az éhség lankasztásai, a nappali csatázások kifárasztása,
604 Szo|            csatázások kifárasztása, és a környező ellenhadak lehető
605 Szo|            éjjeli virrasztások, szinte a szánalom-gerjesztésig csigázták
606 Szo|     szánalom-gerjesztésig csigázták el a szuliótákat; a hús leesett
607 Szo|            csigázták el a szuliótákat; a hús leesett tagjaikról,
608 Szo|            ínség közepett is, nem volt a kis hős népnek se harcosánál,
609 Szo|             temették, várva mindnyájan a nemsokára rája is következendő
610 Szo|               jártatván meg tekintetét a lankadatlan tántorgó népségen: -
611 Szo|              végpercig mindent, amivel a honnak s ennek szent ügyének
612 Szo|                büntető karának súlyát. A petai szerencsétlen ütközettel
613 Szo|              mentek minden reményeink, a kapudán pasa33, mint halljuk,
614 Szo|         eleségünk végfogyatékán van, s a roppant túlerő ellenébe
615 Szo|         gyermekeink, kiket bosszúra és a szabadság harcaira szükség
616 Szo|              föltételek mellett, miket a szulióta elfogadhat; vagy
617 Szo|                népe rémítő nyomoráról. A tántoríthatlan és tevékeny
618 Szo|              hazafi azonnal értekezett a prevesai34 angol consullal
619 Szo|               és nagy veszteségeit, de a szulióták szorultságát nem
620 Szo|               szorultságát nem tudta - a feladási egyezség. A szulióták
621 Szo|           tudta - a feladási egyezség. A szulióták kötelezték ebben
622 Szo|        fegyvereikkel, síppal, dobbal s a kék-veres görög zászlókkal
623 Szo|               zászlókkal mehessenek ki a Szuli vidéke határiból;
624 Szo|                Szuli vidéke határiból; a fegyverfoghatók továbbra
625 Szo|             továbbra is harcolhassanak a görögök mellett, a nők és
626 Szo|      harcolhassanak a görögök mellett, a nők és gyermekek pedig angol
627 Szo|          tűntek el azok szemeik elől!~ A férfiak annyira megfogytak
628 Szo|             férfiak annyira megfogytak a hosszú harc alatt, hogy
629 Szo|                hosszú harc alatt, hogy a kivándoroltak alig voltak
630 Szo|            tüzesebb ifjakon kívül, kik a hegyekbe vették magokat.
631 Szo|               hegyekbe vették magokat. A nők, gyermekek kíséretét
632 Szo|               az ősz Noti vállalta el; a fegyverfoghatók pedig Bozzaris
633 Szo|             alatt maradván, továbbá is a görög ügy mellett harcoltak,
634 Szo|           görög ügy mellett harcoltak, a túlnyomó török erők ellenében
635 Szo|          együtt seregéhez csatlakozván a hegyek közé menekült szulióták
636 Szo|               ezer embert vesztett; de a vitéz szulióták is igen
637 Szo|           csapat görög foglyokat kísér a petai úton a török tábor
638 Szo|           foglyokat kísér a petai úton a török tábor felé. Marko
639 Szo|          indítja szulióta harcosait, s a Szuli-határhoz közel, egy
640 Szo|               domb oldalában, lest vet a csapatnak. Már felhaladt
641 Szo|         csapatnak. Már felhaladt délen a nap, hogy a törökök a domb
642 Szo|            felhaladt délen a nap, hogy a törökök a domb alatti szoros
643 Szo|            délen a nap, hogy a törökök a domb alatti szoros útra
644 Szo|            Bátor rohammal támadták meg a szulióták a csapatot, melyből
645 Szo|               támadták meg a szulióták a csapatot, melyből alig óranegyed
646 Szo|               több felénél hullott el, a többi megfutamodván, a cserje
647 Szo|                 a többi megfutamodván, a cserje és jegyek közé menekült.
648 Szo|                 Hasonlót kísértett meg a csapat vezére is; de Tódor
649 Szo|            Tódor utolérvén őt, mielőtt a cserjét elérte volna, maga
650 Szo|             megadására szólította fel. A török vezér megfordult,
651 Szo|              Tódor felé. Ez kikerülvén a vágást, szintén viszonozta
652 Szo|            intézett csapásával levágta a vezér jobb keze fejét, mely
653 Szo|             keze fejét, mely kardostul a földre esett. Már éppen
654 Szo|      megütközéssel rántotta le arcáról a köteléket, mellyel, úgy
655 Szo|              ismeretlenné kívánta volt a csatában tenni magát, s
656 Szo|           magát, s visszariadva ismert a török vezérben - a gaz Varnakiotisra. -
657 Szo|              ismert a török vezérben - a gaz Varnakiotisra. - Ha!
658 Szo|               Tódor - e fogásunk felér a tripoliszai gazdag zsákmánnyal!
659 Szo|         zsákmánnyal! Elvevén fegyverét a szulióták, a többi néhány
660 Szo|         Elvevén fegyverét a szulióták, a többi néhány török fogollyal
661 Szo|                együtt útnak indították a görög tábor felé.~ - Álljatok
662 Szo|                vagyunk. Tudtommal csak a két erődben van néhány török,
663 Szo|              Köztetszéssel fogadtatott a javaslat, s bekanyarodtak
664 Szo|              javaslat, s bekanyarodtak a hegyek közé, Szuli felé.
665 Szo|             hangon s némi vegyületével a gúnynak Varnakiotis - ti
666 Szo|           szirtre vele; hangzott ismét a sokaságban, s az határozattá
667 Szo|                 szólt átalkodottsággal a gaz - balvégzetem hatalmatokba
668 Szo|  méltatlanságot, mert hozzám jobb volt a többinél - ez Constantin!
669 Szo|                segítettem elő némiképp a rablást; de ne aggódjál,
670 Szo|               de ne aggódjál, jegyesed a scutari pasa37 és fővezér
671 Szo|             van, hol tiszta erkölcsét, a fővezér favoritjának, az
672 Szo|                nyújtotta magáét neki.~ A szuli területen, egy hegynek
673 Szo|         keskeny ösvényke vezetett föl; a kőszirt mintegy egyenesre
674 Szo|            Néma csendben, vezették fel a szulióták Varnakiotist a
675 Szo|               a szulióták Varnakiotist a kőszirtre, bekötötték szemeit,
676 Szo|       kőszirtre, bekötötték szemeit, s a csúcs szélére állítva, izmos
677 Szo|          ragadták az árulónak hulláját a habok tova!~ Az imént nyert
678 Szo|                lakomát csapatott Marko a maga vitézeinek; még egyszer
679 Szo|              egyszer hangoztatta Tódor a kedves szülőföldön Rhigas
680 Szo|               meg otthonos jó kedvöket a fiatalabbak; s aztán szedkőzést
681 Szo|               egyúttal meg ne rohanjuk a két erődöt, melynek csekély
682 Szo|                Mi tilt, fiam? - felelt a vezér - a becsület és szerződés
683 Szo|               fiam? - felelt a vezér - a becsület és szerződés szentsége,
684 Szo|               Búsan intettek javallást a vitézek.~ Bozzaris Markót
685 Szo|      Görögország fővezérévé nevezte ki a görög kormány. Ő most különösebben
686 Szo|       figyelmét, érezvén annak súlyát, a görög ügyre nézve; azonban
687 Szo|            miként tavaszi hóolvadáskor a lapály folyója, a hegyedről
688 Szo|         hóolvadáskor a lapály folyója, a hegyedről leszakadó patakokból
689 Szo|                pasa és fővezér táborát a mindenfelől, különösen Ázsiából
690 Szo|            harcosai. Szorongni kezdett a görög honfi kebele, s balsejtelmekkel
691 Szo|   pusztításokat bennünk, s elvesztenők a csatát. Mást gondoltam én,
692 Szo|            ígér, de mi férfiakat kíván a gátra, hős halálra kész
693 Szo|            halálra kész bátor szíveket a nem mindennapi merényhez.
694 Szo|      mindennapi merényhez. Ki köztetek a honért, szabadságért és
695 Szo|            bízik, álljon mellém!~ S ím a szulióták egytől egyig mind,
696 Szo|           egytől egyig mind, és többen a harcosabb görög népfajok
697 Szo|               alig nyolcszázból állott a kis hős sereg. Ekkor Marko
698 Szo|                 Ekkor Marko megáldatta a tábori pappal magát és választottait;
699 Szo|            cseréltek ezek egymással, s a pap Markót, ez egyik vitézét,
700 Szo|            Markót, ez egyik vitézét, s a vitézek egymást arcon csókolták,
701 Szo|            egymással. Megköttetvén így a szent frigy, Marko Gregor
702 Szo|    Constantinhoz: - Öcsém! tudod, hogy a török táborban jegyesed;
703 Szo|           alkalmad lesz megmenteni őt; a hon ügye mellett, lelkesítsen
704 Szo|               Ha elesem, te vedd által a vezérséget, és fejezd be
705 Szo|                 Közeledett az éjfél, s a török táborban elcsendesedett
706 Szo|               minden zaj, minden nesz. A törökök, elbizakodottan
707 Szo|           mielőtt zajt üthettek volna, a tábor derekának rohant.
708 Szo|            osztó csapásokkal nyomultak a pasa sátrai felé. Tábor-közepett
709 Szo|                álltak ezek, kitüntetve a többi közt nagyságuk és
710 Szo|                többi közt nagyságuk és a feltűzött ezüst félholdak
711 Szo|        füleikbe, Constantin, áthatólag a harci zajon, kiáltá Irén
712 Szo|               vagyok! - kiáltott ez ki a sátorból, és a két ifjú
713 Szo|          kiáltott ez ki a sátorból, és a két ifjú mohón rohant be
714 Szo|                 eszmélteté őket Tódor; a csata még tart, sőt élénkül!~
715 Szo|              Constantin Tódorra bízván a nők biztosítását, maga ismét
716 Szo|               vitézséggel rohanták meg a pasa másik sátorát, melyben
717 Szo|               sűrűbb és makacsabb volt a harc; a muzulmánok elszánt
718 Szo|              és makacsabb volt a harc; a muzulmánok elszánt átalkodottsággal
719 Szo|            Övedzve lőn török hullákkal a sátor, s végre betört ebbe
720 Szo|                 s végre betört ebbe is a két Bozzaris; de midőn Marko
721 Szo|           éppen foglyul készül ragadni a már lefegyverzett pasát,
722 Szo|                pisztolylövés durran be a sátorba, s - Bozzaris Marko,
723 Szo|               halálosan sebzetten rogy a földre! Elrémülve szökik
724 Szo|               ápolására Constantin; de a hős haldokló hangon szól
725 Szo|                gondolj, hogy fejezd be a mai győzelmet." Constantin
726 Szo|      Constantin bús szívvel vitette ki a haldoklót a csata-térből
727 Szo|         szívvel vitette ki a haldoklót a csata-térből és zajból egy
728 Szo|           virradtig tartó csatázásban, a török sereg sok ezreinek
729 Szo|         ezreinek halálával, fejezte be a görögök győzelmét, mely
730 Szo|          görögök győzelmét, mely által a nyomasztott hon egy időre
731 Szo|               időre fel lőn szabadítva a török dúlások alól.~ Most
732 Szo|                az, hogy mi tévő legyen a nőkkel? Szulejkát, kinek
733 Szo|              De mit tegyen jegyesével? A török seregek megverve és
734 Szo|        mindenfelé, bátortalanná tették a környezetet, mi miatt Irént
735 Szo|           őrsereget nem nélkülözhetett a görög kis erő, szintén nem
736 Szo|         szintén nem lehetett; valamint a seregnél tartani sem, minthogy
737 Szo|          hosszas tanakodás után Tódor; a szuli határ legzordonabb
738 Szo|              határ legzordonabb része, a remetelak felé ember is
739 Szo|               Hilárius atyához viendem a leányt, kinél - mert hű
740 Szo|               édesanyjánál volna. Majd a csatázás első tágultával,
741 Szo|                helyezzük.~ Megegyeztek a javaslatban; Tódor közrevette
742 Szo|          javaslatban; Tódor közrevette a hölgyet, és lóháton telhető
743 Szo|            telhető sietséggel haladtak a szuli határ felé, minden
744 Szo|            utat kerülve. Akadtak ugyan a lovasok egy-két török szállongóval
745 Szo|           fogadta az érkezőket, átvevé a hozott élelmiszereket és
746 Szo|          lelkiismeretes gondviselését, a lovasok visszatértek a táborba.~
747 Szo|                 a lovasok visszatértek a táborba.~ Bozzaris Marko
748 Szo|                gyásszal tisztelték meg a görögök dicső hadvezért,
749 Szo|        fogadták örökbe; miként később, a szintén Missolonghiban elhalt
750 Szo|          hálából, Göröghon.~ Alig volt a görög seregnek egy napi
751 Szo|             egy napi pihenése. Folytak a csatázások, s görög részről
752 Szo|        húszezer török vesztette életét a görög földön, és azon év
753 Szo|             földön, és azon év végével a szultán minden törököt,
754 Szo|        hatvanig, fegyver alá szólított a győzelmes görögök ellen.~
755 Szo|                görögök ellen.~ Azalatt a szuli remete-laknál súlyos
756 Szo|             magát, attól tartván, hogy a lányka női hangja könnyen
757 Szo|               őt. De csakhamar átlátta a jámbor férfiú, hogy ezen
758 Szo|        elegendő védence biztosítására. A karpenitszai ütközet után
759 Szo|                Szuli két erődje, hanem a petai szomszéd erőd is,
760 Szo|           nyugalmasabb ápoldát ígértek a többinél; s ezen utóbbiban
761 Szo|       huzamosabban kelle időznie távol a remete-laktól, mi alatt
762 Szo|              az ég oltalma virrasztott a lányka felett. Nem remegett
763 Szo|             felett. Nem remegett ugyan a bátor szulióta hölgy, rémes
764 Szo|                rémes magányában is; de a jó öreget nem nyugtathatták
765 Szo|               éjjel így szólt Hilárius a lánykához: - Bátor szívű
766 Szo|             velem!~ Az öreg előlmenve, a remete-laktól alig száz
767 Szo| megfeszítésével szűk nyílást eszközölt a bokrokon keresztül, s a
768 Szo|                a bokrokon keresztül, s a lányka borzadó szemei előtt
769 Szo|            vagyunk édes leányom! szólt a remete halk hangon; ez lesz
770 Szo|            világító fáklyául, beindult a nyíláson. - Fogódzkodjál
771 Szo|           ejtsd lefelé lépteidet, mert a barlang csepegése síkosakká
772 Szo|              csepegése síkosakká teszi a hágások nyomait, és csak
773 Szo|                halállal határos! Irén, a kivont kötél és a másik
774 Szo|                Irén, a kivont kötél és a másik kezébe fogott remete-bot
775 Szo|              csaknem eszméletét veszté a mint lábai alatt, nagy meredek
776 Szo|       Rettenetes ez Isten-hagyott zuga a világnak, atyám! - kiáltott
777 Szo|             kétszersült kenyér, melyet a kapudán pasa hajósitól szereztem
778 Szo|               leányom; ne csüggedezzél a tán rövid megpróbáltatás
779 Szo|        szavakkal magára hagyta az öreg a lánykát, martalékul magányra
780 Szo|        gyötrődéseit és unalmi kínjait, a magányon kívül, az üreg
781 Szo|                üreg sötétsége is, mert a szűk és bokrokkal fedett
782 Szo|               nyílás alig eresztett be a barlangba annyi világot,
783 Szo|                van-e künn vagy éj - és a folyó kábító zuhogása. Irén
784 Szo|                lelkének minden erejét, a remetének minden vigasztalásait
785 Szo|               nyomasztó súlyaik alatt. A jó öreg megjelent naponként
786 Szo|              is, s unott magányában őt a lányka mindenkor ég angyala
787 Szo|          angyala gyanánt fogadta; mert a kitűrésre mindenkor új erőt
788 Szo|            azon jártatta elméjét, hogy a remete tilalma ellenére,
789 Szo|             tilalma ellenére, s dacára a törököktől hemzsegő vidéknek,
790 Szo|               magát rejtekéből - amint a hetedik nap alkonyában fáklyavilágot
791 Szo|               fáklyavilágot vesz észre a barlang nyílásánál, s nemsokára
792 Szo|         nemsokára láb-kopogást hall le a hágcsókon. Fenndobog ezekre
793 Szo|             szól ez az üreghez érve; s a lányka éles sikoltással
794 Szo|               enyémnek kell lenned, ha a pokol minden elkárhozottjai
795 Szo|                 felelt kétségbeeséssel a lányka - bírni kívánsz szerelem
796 Szo|    határozathoz térve, jobbját nyújtja a török úrnak.~ - Igazad van,
797 Szo|              érdemel. Nézd: ím ujjamon a záros gyűrű, melyet Szulejka
798 Szo|         nyeléssel megmenthetne tőled s a szulióta hölgy nem remeg
799 Szo|               szulióta hölgy nem remeg a haláltól; de az ét végzésének,
800 Szo|             háremedet bocsásd el; mert a görög s különösen a szulióta
801 Szo|               mert a görög s különösen a szulióta hölgy borzad a
802 Szo|                a szulióta hölgy borzad a több feleség-tartástól! -
803 Szo|            lépteit támogatta, másikkal a kivont kötelet fogva, indult
804 Szo|           jobbjával pedig, mint teheté a kötélbe fogódzva. Már közel
805 Szo|          fogódzva. Már közel volt Irén a barlang nyílásához, amint
806 Szo|              baljával erősen fogva meg a kötelet, a jobb kezébe szorított
807 Szo|            erősen fogva meg a kötelet, a jobb kezébe szorított remete
808 Szo|               bottal, teljes erejéből, a hátul kínosan lépdelő Husszein
809 Szo|                Ez, ki sebesült kezével a kötelet csak gyöngén szoríthatá,
810 Szo|               csak gyöngén szoríthatá, a véletlen döfésre megtántorodik,
811 Szo|               s elordítva magát, zuhan a síkos hágcsókon le a mélységben
812 Szo|             zuhan a síkos hágcsókon le a mélységben zuhogó Acheronba. -
813 Szo|             Így áldozik hű szerelmének a szulióta hölgy, Husszein! -
814 Szo|              kiált utána Irén, s kilép a nyíláson a szabadba. Husszein
815 Szo|               Irén, s kilép a nyíláson a szabadba. Husszein hulláját
816 Szo|               Husszein hulláját alant, a malomnál fogta ki a molnár.~
817 Szo|             alant, a malomnál fogta ki a molnár.~ Irén egyenesen
818 Szo|                molnár.~ Irén egyenesen a remete-laknak tartott. Azt
819 Szo|     tekintélyes török agát hoztak volt a petai erődbe. Sürgetős segélyt
820 Szo|                Sürgetős segélyt kívánt a seb veszélyessége, s miután
821 Szo|               hogy telhetőleg siessen. A remete gyönge és szokatlan
822 Szo|           öszvér eléggé biztos hordozó a meredek szikla és szirtes
823 Szo|       meredekebb leereszkedőjén, közel a keskeny ösvényhez, vad riadt
824 Szo|              ki fekhelyéből. Az öszvér a robajra félreszökött, s
825 Szo|                Eszméletlenül vitték be a keményen megzúzott öreget
826 Szo|            volt mint Husszeinnal, hogy a lánykát megmentse, sok kínos
827 Szo|              fölfedezte ennek titkát s a barlang fekvését. Nem volt
828 Szo|         merénye, de azzal nyugtatgatta a jámbor gyötrő aggodalmát,
829 Szo|          fogság és folytonos üldözései a szerencsének. Allah nevére
830 Szo|                fogadást Husszein, hogy a görög táborba kísérteti
831 Szo|            napokig, míg végre eljutott a görögök táborába. Ki volt
832 Szo|               miként hervadozott virág a harmatra, új erőre, kedvderűre
833 Szo|           érkezett Tódorhoz, Bobelina, a spezzai amazon levelével. - "
834 Szo|                  Kedves Tódor! - szólt a levél - előttem és Heléna
835 Szo|              barátunkhoz folyamodjunk. A görög bitor kormánynak zsarnoki
836 Szo|                elismert honfi-érdemen, a hős Kolokotroni, fia Panos,
837 Szo|                fia Panos, én és többen a kapitányok közül tovább
838 Szo|         felmondani az engedelmességet. A kormány méltányos kiegyenlítés
839 Szo|               kívül, egyedül benned és a vitéz szuliótákban, kiket
840 Szo|          mellyel Kolokotroni és pártja a hazát megosztani törtek;
841 Szo|              oly árulási merényt, mely a hon javát magán érdekeknek
842 Szo|   megemlékezésével, kétszer fordul elő a levélben, s anyja becses
843 Szo|             imádott leányának keze? És a lekötelező szép bizalom
844 Szo|           hidegen tagadni meg segélyét a veszélyben forgó hölgyektől,
845 Szo|       veszélyben forgó hölgyektől, kik a szerelem rokonságánál fogva
846 Szo|              földi mennyet, mellyel őt a szerelem kínálja, s melyet
847 Szo|             nála kibékülést eszközölni a pártok között.~ Felkészült
848 Szo|            általuk több súlyt adhasson a kiegyezkedésnek, telhető
849 Szo|               ennek meg kelle kerülnie a várost, hogy a várba juthasson.
850 Szo|                kerülnie a várost, hogy a várba juthasson. Bobelina
851 Szo|                az amazon, miután Panos a védelmi megrendeléseket
852 Szo|          meggyőzték Tódort arról, hogy a pártosok részére sikerhez
853 Szo|        pártosok részére sikerhez kevés a remény. Tódor előadta szándékát
854 Szo|          előadta szándékát és reményét a kiegyezkedés lehetősége
855 Szo|              arca látszólag derült fel a nyújtott reményre. Őt inkább
856 Szo|       győződése és hajlama sodrotta be a kormány-elleni pártoskodásba,
857 Szo|               honleányi nevet szerzett a hazában magának. Szívesen
858 Szo|         foglalkozva és sürögve találta a sereget. Gouras komoly nyájassággal
859 Szo|               mi hatalmamban áll; mert a kormánynak teljes meghatalmazottja
860 Szo|             nem vagyok. Hódoljanak meg a kormánynak Panos és Bobelina,
861 Szo|           Panos és Bobelina, rakják le a sereggel együtt kezembe
862 Szo|      fegyvereiket, addig, míg fölöttük a kormány határoz; s én nemcsak
863 Szo|               arra is ajánlkozom, hogy a kormányt a pártosok részére
864 Szo|            ajánlkozom, hogy a kormányt a pártosok részére lehetőleg
865 Szo|          kebellel tért vissza, aggódva a föltételek mikénti fogadtatása
866 Szo|          szabad kényére bízzam magamat a kormánynak, melynek bitor
867 Szo|          teljes amnestia mellett, vagy a vár falai közé temetem magamat!~
868 Szo|                  szólt némely jeleivel a szorongásnak, ennek behatott
869 Szo|                vég ügyefogyottságukban a nőket, kik hálások kívánnak
870 Szo|               lelke előtt, s megfogván a nyújtott kezet, másikat
871 Szo|                 E szavak után kirohant a szobából és várból, a már
872 Szo|         kirohant a szobából és várból, a már megindult csatazaj felé.
873 Szo|               megindult csatazaj felé. A vár előtt felállva találta
874 Szo|              görög csatáz görög ellen; a szulióta, tudod, nem emel
875 Szo|                s nem merte tartóztatni a csapatot. - Menjetek, barátim,
876 Szo|             hagyjatok veszni engemet!~ A szulióták, kik szerették,
877 Szo|                ádáz végzetének, rohant a csatázók közé. Vitéz elszántsága,
878 Szo|              kétségessé tették, dacára a pártos had csekélyebb számának,
879 Szo|             harc derekán megfutamodván a gyáva, nagy részben albániai
880 Szo|               feléje halott az.~ Látva a vesztett csatát Tódor, melyet
881 Szo|            tartott még fenn, felsietet a várba, hogy biztos és rablási
882 Szo|      aljasságoktól ment helyre vihesse a nőket. Amint a vár folyosójára
883 Szo|          helyre vihesse a nőket. Amint a vár folyosójára ért, a remegő
884 Szo|           Amint a vár folyosójára ért, a remegő Helénával akadt szembe. -
885 Szo|           kövess, siessünk anyáddal ki a várból, a még szabad keleti
886 Szo|         siessünk anyáddal ki a várból, a még szabad keleti oldalon,
887 Szo|                Tódor pedig mellette ki a vár udvarára, melyre éppen
888 Szo|              Gouras; mentsük, barátom, a nőket! - Előbb magadat,
889 Szo|             elébe.~ Dühösen csap össze a két ritka ügyességű bajnok,
890 Szo|       paripájára veti magát, s mielőtt a csatazaj a vár udvarába
891 Szo|            magát, s mielőtt a csatazaj a vár udvarába ért volna fel,
892 Szo|       lelkektől űzetett, vágtat vissza a görög tábor felé, Titius
893 Szo|          saskeselyűjét vive szívében!~ A táborban hátrariadt mindenki
894 Szo|           gödreikbe; szótlanul tért ki a részvevők kérdésének, s
895 Szo|                győzelme után, egyesült a táborral.~ - Tódor! - szólt
896 Szo|                bocsánatot eszközlék ki a kormánynál számodra; mert
897 Szo|              kormánynál számodra; mert a pártosok mellett harcolván,
898 Szo|             Mentségedre szolgált, hogy a pártütők fejei kezed által
899 Szo|              reszkető kézzel törte fel a levelet, s ezt olvasván
900 Szo|           melyeket csak azért ragadott a vihar egymás közelébe, hogy
901 Szo|         gyilkosság fekszik szívemen, s a jó lelket, legdrágább kincsemet,
902 Szo|        legdrágább kincsemet, száműztem a világból! Ki szabadít meg
903 Szo|        csillogtatván lelke elébe, hogy a hon szabadsága melletti
904 Szo|                hatott; minden csatában a legveszélyesebb helyeket
905 Szo|            szemelte ki magának kereste a halált; bámulatos vitézséggel
906 Szo|           vitézséggel osztotta azt, de a magáét nem találta meg sokáig;
907 Szo|                hajlott kora dacára is, a csatatérre ragadták vissza.~
908 Szo|           csatatérre ragadták vissza.~ A görög kormány nyugati Görögország
909 Szo|               felé megérkezvén Miaulis a vár alá hajóival, ettől
910 Szo|             támogattatva, kiütött Noti a kis védsereggel Reschid
911 Szo|             francia tüzérekkel lövette a várost, és begyakorolt rendes
912 Szo|             veszteséggel verték vissza a szulióta vezérek; s ezúttal
913 Szo|           ostrom alól Missolonghit. De a mindvégig hű szulióták is
914 Szo|       szulióták is szörnyen megfogytak a hosszas és véres harcok
915 Szo|                harcok alatt, úgy, hogy a védsereg már csak kétezerre
916 Szo|           újabb ostromokkal rohantatta a kis védseregre, s végre
917 Szo|      szenvedett veszteség után bevette a várost. A szulióták, drágán
918 Szo|       veszteség után bevette a várost. A szulióták, drágán adván
919 Szo|              majd egytől egyig elestek a végcsatában, s köztük sebbel
920 Szo|          vágták magokat Nauplia41 alá; a többi védseregi maradvány
921 Szo|              Missolonghinál veszni fog a görög erő, veszni a görög
922 Szo|                fog a görög erő, veszni a görög szabadság! De a könyörületes
923 Szo|           veszni a görög szabadság! De a könyörületes ég mást végzett.
924 Szo|            végzett. Végvonaglásai közt a görög ügynek, közbevetették
925 Szo|           Navarinnál42 tönkre veretett a török flotta, szárazon is
926 Szo|            nevezetes csatákat vesztett a török, s a porta, 1830.
927 Szo|           csatákat vesztett a török, s a porta, 1830. év tavaszán,
928 Szo|               Göröghon szabad lett; de a hős szulióta néptörzs, mely
929 Szo|                vijjognak! Alig van már a fogytig hű és hős szulióta
930 Szo|             árva családokban nyoma; de a történelem arany betűkkel
931 Jeg|         Acheron - Fanariotikosz, folyó a régi Theszprotiában~ 7 Orcus -
932 Jeg|              Theszprotiában~ 7 Orcus - a rómaiak hitében a halál
933 Jeg|              Orcus - a rómaiak hitében a halál isten. A görög mitológiában
934 Jeg|         rómaiak hitében a halál isten. A görög mitológiában Acheron
935 Jeg|                körülvevő folyó, melyen a holtakat Karón viszi át~
936 Jeg|                  görög zsoldosok, akik a török pasák szolgálatában
937 Jeg|            szabadságharc kitörése után a nemzeti ügy oldalán harcoltak.~
938 Jeg|             janinai pasa - (1741-1822) A tehetséges tepelini (Tepelené)
939 Jeg|          változó szerencséjű harcokban a Balkán félsziget nagy részének
940 Jeg|          pasája lett, s miután leverte a szuliótákat, 1803-ban Rumélia
941 Jeg|               és Dél-Makedónia fölött, a szultánnak csak évdíjat
942 Jeg|             évdíjat fizetett. 1820-ban a szultán hadat indított ellene,
943 Jeg|                körülzárta Janinában, s a kitört éhínség miatt kénytelen
944 Jeg|                 aki szintén részt vett a görög szabadságharcban.~
945 Jeg|              ban visszatért Epiruszba. A görög szabadságharc kitörése
946 Jeg|            szabadságharc kitörése után a nyugati harctéren harcolt,
947 Jeg|           védelmével tűnt ki, 1823-ban a Karpenisz melletti csatában
948 Jeg|         csatában elesett. Hőstetteiről a görög népdalok is megemlékeznek.~
949 Jeg|            megbosszulva bátyja halálát a törökökön, utóbb görög tábornok
950 Jeg|                ben és 1813-ban győzött a szerbek ellen és Bosznia
951 Jeg|           konstantinápolyi patriarcha- a törökök avval gyanúsították,
952 Jeg|          gyanúsították, hogy támogatja a görög függetlenségi mozgalmat,
953 Jeg|           Akadia? felkelését szervezte a törökök ellen a görög szabadságharc
954 Jeg|              szervezte a törökök ellen a görög szabadságharc idején.~
955 Jeg|         kapitánya volt, s csatlakozott a görög felkelőkhöz. Számos
956 Jeg|           Számos hőstettet vitt végbe. A későbbiekben miniszter,
957 Jeg|                  18 huri - örökifjú nő a mohamedán paradicsomban~
958 Jeg|              19 Korfu - Kerkia, sziget a Jón-tengerben, az Epiruszi
959 Jeg|                Patre görög kikötőváros a Jón tenger partján~ 21 gyaur -
960 Jeg|          partján~ 21 gyaur - hitetlen, a nem mohamedán vallásúak
961 Jeg|           mohamedán vallásúak gúnyneve a törököknél~ 22 philhellén -
962 Jeg|             kapudán pasa - tengernagy, a török tengeri haderő főparancsnoka~
963 Jeg|         vidékén, Közép-Görögországban. A görög szabadságharc idején
964 Jeg|             görög szabadságharc idején a felkelők központja, melyet
965 Jeg|             felkelők központja, melyet a görögök többször is sikertelenül
966 Jeg|                ma Joánina, görög város a hasonló nevű tó partján,
967 Jeg|          hanyatlásnak indult. 1913-ban a balkáni háborúban foglalták
968 Jeg|             háborúban foglalták vissza a törökök. ~ 29 szulióták -
969 Jeg|                lépett velük, akkor meg a törökök győzték le őket.
970 Jeg|            őket. Vereségük után váltak a görög szabadságharc egyik
971 Jeg|              1835) görög szabadsághős, a görög felkelők hajóhadának
972 Jeg|      Görögországba ment, ahol 1822-ben a nemzetgyűlés elnökévé választották
973 Jeg|      márciusáig, majd 1828 januárjában a Kelet-Görögországban harcoló
974 Jeg|                i görög felkelés idején a törökök elpusztították~
975 Jeg|                állt, majd csatlakozott a görög felkeléshez. Mikor
976 Jeg|           tisztéből leváltották, ismét a törökökhöz pártolt. Végül
977 Jeg|              pártolt. Végül visszatért a görögök oldalára, de azok
978 Jeg|           legdélibb félszigete, melyet a szárazfölddel a korinthoszi
979 Jeg|                 melyet a szárazfölddel a korinthoszi földszoros köt
980 Jeg|                felszabadulva, 1824-ben a görög kormány székhelye
981 Jeg|            görög egyházmegye központja a Jón-tenger partján. A görög
982 Jeg|        központja a Jón-tenger partján. A görög szabadságharc alatt
983 Jeg|          zajlott le közelében, melyben a török-egyiptomi flottát
984 Jeg|   török-egyiptomi flottát tönkre verte a francia, angol, orosz együttes
985 Jeg|                húszezer főnyi sereggel a görög szabadságharcosok
986 Jeg|         Misszolungit. 1827-ben azonban a nyugati hatalmak közbelépésére