Rész

 1 Szo|           gyász sírja felett egy hős nemzet-törzsnek, mely jobb
 2 Szo|        árva Szuli, valaha lakód, hős karú, nemes lelkű bajnoka
 3 Szo|     Rabigában egy nap is sok,~Ha hős honért ver a szív.~S szabad
 4 Szo|         melle végsőt nem hörög!~ Hős bajnokok utódai,~Fel, fel
 5 Szo|    honszeretet lángoltak ugyan a hős nő keblében, de ezek mellett
 6 Szo|    állítni ki ellenök, de kiknek hős szellemök nem csüggedezett.
 7 Szo|          került.~ De a kis sereg hős sorai naponként gyérültek,
 8 Szo|      közepett is, nem volt a kis hős népnek se harcosánál, s
 9 Szo|         férfiakat kíván a gátra, hős halálra kész bátor szíveket
10 Szo|        nyolcszázból állott a kis hős sereg. Ekkor Marko megáldatta
11 Szo|           újabb Görögország ezen hős Leonidása, halálosan sebzetten
12 Szo|       ápolására Constantin; de a hős haldokló hangon szól hozzá: "
13 Szo|        fordított arccal, adta ki hős lelkét.~ Constantin, miként
14 Szo|        elismert honfi-érdemen, a hős Kolokotroni, fia Panos,
15 Szo| áldozataira, mik által lelkes és hős honleányi nevet szerzett
16 Szo|       Göröghon szabad lett; de a hős szulióta néptörzs, mely
17 Szo|          van már a fogytig hű és hős szulióta fajnak egyes elszórt,
18 Jeg|        1788 körül-1823) szulióta hős. Előbb francia katonai szolgálatba