Rész

 1 Szo|              is követve, egy akarattal kiáltott fel egy pár nevet. - Varnakiotis
 2 Szo|              szégyenébe. - Kutzonidas! kiáltott ismét a nép, és rája fordította
 3 Szo|                 Állj meg, szép Irén! - kiáltott, útjokba állva a nőknek
 4 Szo|                a nő mellének: - Irén - kiáltott fel a hegyre illanő hölgy
 5 Szo| poggyász-veszteségeken, fogat csikorva kiáltott fel: "már látom, hogy Allah
 6 Szo|         népségen: - Elég, fiaim! - így kiáltott hozzá - megtettünk végpercig
 7 Szo|             Balját: "irgalmazz Tódor!" kiáltott fel esdő hangon és szulióta
 8 Szo|          kerültél valahára gaz róka! - kiáltott fel Tódor - e fogásunk felér
 9 Szo|               Avarikói szirtre vele! - kiáltott egyhangúlag az egész szulióta
10 Szo|            Irén nevét. - Itt vagyok! - kiáltott ez ki a sátorból, és a két
11 Szo|              zuga a világnak, atyám! - kiáltott fel borzadozva Irén. - Rettenetes,
12 Szo|             Ezer örömmel, szép Irén! - kiáltott fel örvendezve Husszein -,
13 Szo|          irányodban? - Nem, asszonyom! kiáltott fel Tódor, feledve magát
14 Szo|                úgy áldjon meg istenem, kiáltott, mint hívetek maradok végpercig!~
15 Szo|               minden, kedves lányka! - kiáltott elébe -, kövess, siessünk
16 Szo|               újabb ármányt koholsz? - kiáltott rá zaklatólag Tódor. - Oh,
17 Szo|         szívére. - Hon-áruló lettem! - kiáltott fel, kezeit törve - kettős