Rész

 1 Szo|        kevésbé, pedig irányodban, uram, ki fajom sem vagy, sőt
 2 Szo|       magadat hasztalan szavakkal uram - szólt végre határozottan
 3 Szo|             Mit kezdenék ezekkel, uram, én szegén szulióta hölgy,
 4 Szo|           ruházatunkat. Köszönöm, uram, szívességeidet, de el nem
 5 Szo|  Varnakiotis - szerencsétlen vagy uram a vadászatban!~ - Ebben
 6 Szo|      folyóját az Acheront is! És, uram! - veté mosolyogva utána -,
 7 Szo|         portának ismét, és neked, uram; de nyíltan lépnem fel,
 8 Szo|    magamnak nálatok, és neked is, uram, lényegesebb szolgálatokat
 9 Szo| bosszúmból is örvendtem annak. De uram, ha azt hiszed, hogy a szulióta
10 Szo|           megszokásában. Előtted, uram, csak egy út áll nyitva.~ -
11 Szo|       undokságától. ~ - Csodálom, uram - szólt mosolyogva a ravasz
12 Szo|           Egyéb iránt, ám te lásd uram! de ne feledd, hogy hosszas
13 Szo|          és kimenőt.~ - Csalódol, uram! a török tábor felé, igaz,
14 Szo|          szólítá meg őt.~ - Igen, uram, felelt könnyű bólintással