Rész

 1 Szo| szólította fel, megajánlván nekik kedves Szulijoknak, melyet kezei
 2 Szo|           hon, nemzet, rokonok és kedves iránti mély érzelem, mindenkinél,
 3 Szo|        meg kell nyugodnom, mert a kedves hazáért esik az áldozat.
 4 Szo|        hajnal bíborával vetélkedő kedves pírt leheltek arcája havára,
 5 Szo|   kiabálással határozták el, hogy kedves hazájokat a végpercekig
 6 Szo|            s a szulióták drága és kedves paripáját is elfogták. A
 7 Szo|       alatt, s minden nap egy-két kedves rokonnak, barátnak, nőnek,
 8 Szo|        látogassuk meg még egyszer kedves Szulinkat, ha csak néhány
 9 Szo|       egyszer hangoztatta Tódor a kedves szülőföldön Rhigas harci
10 Szo|      búcsút mondva keblükhöz nőtt kedves hazájok határainak. Vezér! -
11 Szo|     érkező elébe. - Ez úttal más, kedves Irén! - szól ez az üreghez
12 Szo|      spezzai amazon levelével. - "Kedves Tódor! - szólt a levél -
13 Szo|         és minden aggályait, csak kedves női veszélyét és szerelmét
14 Szo|          szembe. - Veszve minden, kedves lányka! - kiáltott elébe -,