Rész

 1 Szo|              sötét völgyek választnak el egymástól, a hegyekről lerohanó
 2 Szo|                borzadállyal töltöttek el minden közeledőt. Újabb
 3 Szo|            felvonható hidakkal látták el; szükség esetében minden
 4 Szo|           ölében, elégedést árasztván el a kebelekben. A sanyarú
 5 Szo|           éves Alit nem csüggesztette el a feje fölött lebegő veszély,
 6 Szo|              csak részben fogadhatjuk el. Ali nem elégszik meg női
 7 Szo|              méltátlanság követtetnék el Ali táborában, és a vitéz
 8 Szo|          Csaknem irtó háborúvá fajult el a forradalom. A görög kapitányok
 9 Szo|        pártját, egymás után pártoltak el tőle hívei, s különösen
10 Szo|  kétségbeesett helyzetében sem hagyta el edzett bátorsága; kincseivel
11 Szo|           száz mázsa lőport helyezett el, leghűbb emberét, Szelimet,
12 Szo|               előtt, s végsőre szánva el magát, nyitott alkudozást
13 Szo|        minthogy bizalmatlanságot árul el a hatalmas és kegyelmes
14 Szo|              Husszein nem sajátította el, sőt inkább pazarlásra hajlott,
15 Szo|           semmi jutalmat sem fogadott el. ~ Végre úgy látszott, Husszein
16 Szo|              uram, szívességeidet, de el nem fogadhatván azokat,
17 Szo|               török tábor felé, igaz, el vannak állva minden bejárások
18 Szo|                adok melléd, öten csak el fogtok bánhatni két nőcseléddel;
19 Szo|             nem fog, elégülten váltak el egymástól.~ A merény aggályai
20 Szo|            találta.~ Egy pár óra telt el a szorongó várásban, míg
21 Szo|            átkozódások közt vágtatott el lóhalálában a török tábor
22 Szo|              és ügyességet sajátított el, mint milyennel rendesen
23 Szo|             kormányi intézkedéssel, s el van határozva, saját kezére
24 Szo|               sajátjaiul zsákmányolta el, úgy, hogy maga a hon azokból
25 Szo|            kezek által vesztette volt el vérpadon férjét, csatában
26 Szo|               azt szobában sem hagyta el soha, szerte osztogatni
27 Szo|         ellenséggel való szövetkezés, el volt határozva nem fogadni
28 Szo|            volt határozva nem fogadni el Kursid arany ígéreteit és
29 Szo|            érte, ha tetszik; és szedd el ha bírod; nőinket és gyermekeinket
30 Szo|               dölyfösen tiltotta volt el a szuliótáknak a világos
31 Szo|                kiabálással határozták el, hogy kedves hazájokat a
32 Szo|              arccal és szemmel sütjük el azokat, és irányozva küldözgetjük
33 Szo|              elfordított arccal sütik el puskáikat.~ Fegyvert nekünk,
34 Szo|               Most az erődöket látták el őrseregekkel, majd állásokat
35 Szo|              hogy ős Husszein ragadta el, kit az elsőbb csatákban
36 Szo|               árulási csínyt követett el a szulióták ellen. Tudniillik
37 Szo|       szánalom-gerjesztésig csigázták el a szuliótákat; a hús leesett
38 Szo|          Hazáért, szabadságért halunk el! vigasztalák és edzék magokat,
39 Szo|         mígnem kékes homályban tűntek el azok szemeik elől!~ A férfiak
40 Szo|        kíséretét az ősz Noti vállalta el; a fegyverfoghatók pedig
41 Szo|           alatt, több felénél hullott el, a többi megfutamodván,
42 Szo|              és szokás szerint ítélni el? - Igaz! te csak gaz sógor
43 Szo|           annál biztosabban követhesd el árulásaidat.~ Avarikói szirtre
44 Szo|               ki iránt mégis követtem el némi méltatlanságot, mert
45 Szo|                Irént Husszein ragadta el, noha én is segítettem elő
46 Szo|            áradoz: akként árasztották el Musztai scutari pasa és
47 Szo|              elszántságot követelnek. El vagyunk árasztva törökökkel,
48 Szo|        ügyünkért dicső halálra szánja el magát és bennem bízik, álljon
49 Szo|               állott; erődbe helyezni el őt, miután erődi őrsereget
50 Szo|        keresztül tett deszkával látta el az öreg.~ - Ezen üreg lesz
51 Szo|               vas nehezékekkel láttam el; ezen szivacsot fogod leeresztgetni
52 Szo|              bizonyosan minden másnap el foglak látni. Isten kegyelmes
53 Szo| vigasztalásait elő kelle vennie, hogy el ne aléljon nyomasztó súlyaik
54 Szo|          Irént nyugtalan aggály fogta el. Epedve várta őt harmad,
55 Szo|               egész háremedet bocsásd el; mert a görög s különösen
56 Szo|            Menjünk, kedvesem, hagyjuk el e borzadályos helyet, melyet
57 Szo|            neki; reménylem nem hagyod el vég ügyefogyottságukban
58 Szo|              Tódor, megvetéssel dobva el az erszényt - tehát ravasz
59 Szo|               fejei kezed által estek el. Így kölcsönös tartozásunk
60 Szo|              s kilencezret pusztított el az ellenségből, és szétverte
61 Szo|               szulióták, drágán adván el életöket, majd egytől egyig
62 Szo|           betűkkel jegyezte fel nevét el nem avulható lapjaiba!~ ~
63 Jeg|       leverésére. 1826-ban ő foglalta el Misszolungit. 1827-ben azonban
64 Jeg|        nyugati hatalmak közbelépésére el kellett hagynia Görögországot