Rész
1 Szo| bajnoka a szent szabadságnak, mint elődei valának, vagy örökre
2 Szo| főnöküknek és vezérüknek, mint nevezték patriárchájoknak
3 Szo| Tebelin5 Ali, szintoly vitéz mint hatalmas, szintoly hitetlen
4 Szo| hatalmas, szintoly hitetlen mint ármányos, szintoly hajthatlan
5 Szo| szintoly hajthatlan akaratú mint vérengző, hatalom- és kincsvágyó
6 Szo| Hilarius atya, a hegyek több mint negyedszázados remetéje,
7 Szo| szemű, középkorú férfiú - ki mint előkelő albániai behízelegte
8 Szo| a kikiáltásra halványan, mint síri rém, üveglő, meredt
9 Szo| foltjait, s ahol tehették, mint Tripolisza bevételénél,
10 Szo| túlnyomólag inkább a keresztnek, mint a félholdnak kedvezett.
11 Szo| egy-egy részről ne több mint tíz ember jelenjen meg a
12 Szo| és Szuliban még inkább, mint otthon, minélfogva sokat
13 Szo| szuliótáskodásának más rugója is volt, mint pusztán aggály. Már az első
14 Szo| nyelvetöket is meglehetősen értem, mint már meg is kezdém: szuliótává
15 Szo| én szívem teljességéből, mint te is tudod, Constantinom
16 Szo| mutatnának rám Szuliban, mint valami jós cigánynéra. Mi
17 Szo| mindinkább kitárult előtte. Mint török főúrnak, nőknél ilyesmit
18 Szo| bájos nővérét, s részint, mint vélé, szerelemből, részint
19 Szo| míveltebb modoránál fogva, mint milyennel a többi szulióta
20 Szo| szokásában szintoly jártas, mint a szuliótákéban.~ - Üres
21 Szo| elhagyom e gyűlölt fajt, és mint voltam, híve leszek a fényes
22 Szo| ajánlani más kisegítőt, mint mely óhajtásával annyira
23 Szo| majd siránkozni fog, végre, mint szokott: feled és megadja
24 Szo| merényünk, úgy látszik, több mint veszélyes. A szulióta őrök
25 Szo| rendelni kém-őröket. A remete, mint tudjuk, időnként el-elfordul
26 Szo| neki a lányka oly igézőnek, mint reggeli könnyű öltönyében
27 Szo| esdeklése, de csak egy percre, s mint rossz szellemeknél szokott,
28 Szo| s oly éles sikoltással, mint csak betömött szája engedé,
29 Szo| egybekeletni szerelmeseiket, s mint gondolhatni, Constantin
30 Szo| tekinté egyébről gondolkodni, mint a hon és szabadság megmentéséről,
31 Szo| egyébben keresni örömet, mint nyert csatákban.~ Irén lábfájdalmait
32 Szo| ügyességet sajátított el, mint milyennel rendesen nyomasztott
33 Szo| most még inkább lelkesülvén mint egyébkor, hallóit, különösen
34 Szo| szellemdús matrona irányában, mint rendesen a másik nem iránt
35 Szo| azon eshetőségre, mely több mint valószínű volt előttök,
36 Szo| lovon való ülést, és másféle mint bivalybőr sipka hordást.
37 Szo| kiket a hon végveszélyében, mint hitvány baromfiakat, vagy
38 Szo| Nincs-e két karunk nekünk is, mint nektek, melyek, ha nem oly
39 Szo| izmosak és fegyver-edzettek is mint a tietek, de a hon és szabadság
40 Szo| szakadékait úgy ismerték, mint magok a szulióták. Varnakiotis
41 Szo| szulióták oly súlyos gyanú alá mint előbb, minthogy ő Maurocordato
42 Szo| reményeink, a kapudán pasa33, mint halljuk, új török sereget
43 Szo| hazánk jobb szolgálatára mint éhenhalásra kell fenntartanunk;
44 Szo| kivándoroltak alig voltak többen mint háromszázan, azon nehány
45 Szo| felé. Varnakiotist, nem mint hadifoglyot, hanem mint
46 Szo| mint hadifoglyot, hanem mint gonosztevőt, hátrakötött
47 Szo| tettem, nem volt egyéb, mint méltányos megtorlása az
48 Szo| szulióta szebb halállal, mint én: te csak arra gondolj,
49 Szo| inkább előlök elvonulni, mint őket háborgatni valának
50 Szo| petai szomszéd erőd is, mint melyek elvonultságokban
51 Szo| csaknem eszméletét veszté a mint lábai alatt, nagy meredek
52 Szo| facsarni ki. Meleg étellel, mint remetei konyhámról telni
53 Szo| sebesült jobbjával pedig, mint teheté a kötélbe fogódzva.
54 Szo| mással ismeretsége nem volt mint Husszeinnal, hogy a lánykát
55 Szo| mindenesetre választhatóbb sors, mint az éhenhalás, vagy fogság
56 Szo| szorultságunkban hozzád, mint barátunkhoz folyamodjunk.
57 Szo| vezérét küldi ellenünk, mint pártütők ellen, s minden
58 Szo| azt úgy tekintette mindig, mint oly árulási merényt, mely
59 Szo| szövetsége és tekintélye, mint saját győződése és hajlama
60 Szo| áldjon meg istenem, kiáltott, mint hívetek maradok végpercig!~
61 Szo| hogy szívem inkább menteni, mint kárhoztatni kész botlásodat.
62 Szo| örökre; de most már több mint sors zsarnoksága, most már
|