Rész
1 Szo| bérceinek uralgó lakója. Már a régi görögöknél is rémületes
2 Szo| hegyeiből elő, és miután Ismail már előbb kevélyen és durván
3 Szo| öröm-riadozással pillantá meg már távolról a szulióta-nép
4 Szo| utána.~ Az átadási parancs már előbb megérkezvén az erődök
5 Szo| kikiáltott; köszönöm! Tehát már második sógor! Zajos gúny-kacaj
6 Szo| mert csaknem délre járt már az idő, midőn a terem ajtaja
7 Szo| Janina ostromát. Kiütött már többfelé a görög forradalom,
8 Szo| dolgoknak. A lemenő napra már nem igen szoktunk számolni,
9 Szo| Janina erődei közül kettőt már bevettek a törökök, s így
10 Szo| volt, mint pusztán aggály. Már az első napokon feltűnt
11 Szo| meglehetősen értem, mint már meg is kezdém: szuliótává
12 Szo| bírnia kell.~ Azonban most már őt látni is alig volt alkalma,
13 Szo| Irén is eljött vízért, most már vagy éppen nem, vagy csak
14 Szo| Irén iránt, s megvallom, már égő bosszúmból is örvendtem
15 Szo| újdonsága, mert megfordult már az elméjében, se annak undoksága,
16 Szo| nézve lenni még akkor is, ha már előbb nem határozott volna.~ -
17 Szo| szorítva Varnakiotissal; s már csak a kivitel módja felett
18 Szo| tele korsókkal kezeiben, már visszatérőben találta. Soha
19 Szo| tölt kebellel tekintette már a bájos lánykát néhány óra
20 Szo| kellőleg fölfegyverkezve, s már rája várva találta.~ Egy
21 Szo| menekülhet vala. De édesanyját már megragadva tarták Husszein
22 Szo| érzette, hogy mélyebben hágott már be a bűn ösvényén, mintsem
23 Szo| A hölgyrablás eseménye, már újdonságánál fogva is, nagy
24 Szo| felkelőket is megszállta már őseiknek átka, az egymás
25 Szo| segítette elő. Bobelina, a már hajlott korú görög matrona,
26 Szo| nyomasztott nemzet nőinél már ritkaságokká váltak, percenkint
27 Szo| lányka előtt sem vala titok már a szülék határozata, mely
28 Szo| lábsebe gyógyulóban volt, s már elhagyhatá fekhelyét; de
29 Szo| Kursid haragját, melyet már előbb jó fokig ingerelt
30 Szo| csikorva kiáltott fel: "már látom, hogy Allah elvette
31 Szo| azon, végveszély esetére már előre meghatározott háromszögben
32 Szo| közeledhetett. Varnakiotis azonban már rég török zsoldban állott,
33 Szo| hullámzó Acheronba. Ősz kezdett már hidegedni a törökökre, s
34 Szo| boldogulhattak a háromszöggel, mely már több ezer harcosukba került.~
35 Szo| éhenhalás veszélye fenyegette! Már csak néhány napi eleséggel
36 Szo| elegendők; s ezeknek is már fogyatékán valának. Már
37 Szo| már fogyatékán valának. Már fölemésztették kevés lovaikat
38 Szo| oldalában, lest vet a csapatnak. Már felhaladt délen a nap, hogy
39 Szo| kardostul a földre esett. Már éppen egy második halálos
40 Szo| foglyul készül ragadni a már lefegyverzett pasát, egy
41 Szo| tengette magát, s kétségbeesve már azon jártatta elméjét, hogy
42 Szo| nagy prófétájára, hogy most már enyémnek kell lenned, ha
43 Szo| teheté a kötélbe fogódzva. Már közel volt Irén a barlang
44 Szo| szikla és szirtes oldalakon. Már nem volt kísérőjével messze
45 Szo| szívét Irénnek sorsa, melyen már előbb is nem kevéssé aggódott,
46 Szo| Constantin, megsokallva már szerelme viszályait, nem
47 Szo| átment Gouras táborába.~ Itt már csata- és ostrom-készületekkel
48 Szo| a szobából és várból, a már megindult csatazaj felé.
49 Szo| ritka ügyességű bajnok, s már Tódor balkeze vérzett, amint
50 Szo| s marad örökre; de most már több mint sors zsarnoksága,
51 Szo| mint sors zsarnoksága, most már kettős bűnsúly vetett közünkbe
52 Szo| Mikorra e levelemet veszed, én már az athoshegyi szent-Katalin
53 Szo| szulióta vezérek; s ezúttal már ötödször szabadították fel
54 Szo| alatt, úgy, hogy a védsereg már csak kétezerre olvadt le.
55 Szo| baglyok vijjognak! Alig van már a fogytig hű és hős szulióta
|