Rész

 1 Szo|                bírta e maroknyi nép, az őt környező ellenséges roppant
 2 Szo|           szerencséjén felül, biztatták őt jól ellátott és megerősített
 3 Szo|           kevélyen és durván utasította őt kérelmével vissza, örömmel
 4 Szo|                  a török pedig eltűrték őt, mert egykor az előttük
 5 Szo|        tudományának. Gyakran használták őt a török parancsnokok az
 6 Szo|                csatázás várja és keríti őt mindenfelől, a férfi-karokra
 7 Szo|                 is tudta a népben, hogy őt szép szerelem köti Bozzaris
 8 Szo|                érzelem, mindenkinél, ki őt közelebbről ismerte, becsülést
 9 Szo|       szeraszkier Janinát kerítette be, őt pedig a Janina alá érkezett
10 Szo|           mellette, a sokaság megnyomta őt végre, s Tebelen Ali, az
11 Szo|            méltatlan bánásra ingerlenti őt ezek kezesei iránt, s ez
12 Szo|             kezesei iránt, s ez esetben őt fogná érni a megtorlási
13 Szo|      kedveskedővé és beszínlelővé tette őt Sztambulban; mi által pár
14 Szo|                 kell.~ Azonban most már őt látni is alig volt alkalma,
15 Szo|               lányka gondosan kikerülte őt, s az öt kútnál is, melyből
16 Szo|            egészen alkalmasnak találván őt céljaira, miket titok fátylával
17 Szo|                 e szavakkal szólítá meg őt.~ - Igen, uram, felelt könnyű
18 Szo|                Irén, tágulni érezvén az őt szorítva tartott kezet,
19 Szo|             felé. A két idegen nem űzte őt, mert jeles arab paripájával
20 Szo|             lábán. Tódor, lovára emelte őt, s óvatosan haladt vele
21 Szo|             hogy a közelgő harc-viharok őt újra elszólítandják; Tódor
22 Szo|            egyaránt előnyösen tüntették őt ki, nem valának képesek
23 Szo| harag-fellobbanásainak, mik Korfuban is őt egy pár, később megbánt
24 Szo|             küldött Kolokotronihoz, kik őt, a görög kormány és ügy
25 Szo|                 iparkodjanak, biztatván őt mind az Ali-féle kincs egy
26 Szo|                mely folyvást remegtette őt, hogy két vetélytársnője
27 Szo|              percenkint bájolóbbá tevék őt. Heléna, ifjúságának egy
28 Szo|                 szülék határozata, mely őt Panosnak szánta jegyesül.
29 Szo|             Maurocordatóhoz, tudósítván őt népe rémítő nyomoráról.
30 Szo|           vezére is; de Tódor utolérvén őt, mielőtt a cserjét elérte
31 Szo|                alkalmad lesz megmenteni őt; a hon ügye mellett, lelkesítsen
32 Szo|              állott; erődbe helyezni el őt, miután erődi őrsereget
33 Szo|              hangja könnyen elárulhatná őt. De csakhamar átlátta a
34 Szo|       Rettenetes, leányom - vígasztalta őt az öreg - de nem Isten-hagyott,
35 Szo|    élelmiszerrel is, s unott magányában őt a lányka mindenkor ég angyala
36 Szo|           aggály fogta el. Epedve várta őt harmad, negyed, ötöd, hatod
37 Szo|             indult elől kifelé. Követte őt Husszein, égő fáklyát tartva
38 Szo|             táborba kísérteti Irént; de őt szenvedélyei kielégítéseiben
39 Szo|            azonnal szent frigy egyesíté őt kiszenvedett Irénjével.
40 Szo|               újabb csatákra szólította őt vissza.~ Néhány napra Constantin
41 Szo|            készül feláldozni; s ím most őt ezen pártos merény védelmére
42 Szo|                 becses jutalommal várja őt, mely mi lehetne egyéb imádott
43 Szo|                s lovagiasság engedjék-e őt hidegen tagadni meg segélyét
44 Szo|             azon földi mennyet, mellyel őt a szerelem kínálja, s melyet
45 Szo|         előzékeny nyájassággal fogadták őt, s az amazon, miután Panos
46 Szo|            távozott, sietett értesíteni őt szorult helyzete részletesb
47 Szo|                fel a nyújtott reményre. Őt inkább Kolokotroni szövetsége
48 Szo|            tisztelték Tódort, nem értve őt, bús megütközéssel távoztak;
49 Szo|               világon csak maga értette őt, s volt képes felfogni kínait,
50 Szo|          Görögország fővezérévé nevezte őt ki, és Tzavellast alvezérré
51 Szo|                hadával Missolonghi alá. Őt is, noha francia tüzérekkel