Rész

 1 Szo|            egy hős nemzet-törzsnek, mely jobb sorsra lett volna érdemes!
 2 Szo|        által képzett Orcus3 hídja - mely nevezetek máig is fenntartják
 3 Szo|            edzették a szuliótákat4, mely tulajdonaik egyesülvén a
 4 Szo|        tartani fenn függetlenségét, mely idő alatt ellenség nem volt
 5 Szo|        Elérkezett a várva várt nap, mely tizenhét évi epedő sóvárgás
 6 Szo|            emelt kereszt állott, de mely időközben pogány kéz által
 7 Szo|        pusztán állt tanácsteremben, mely alig nyílhatott volna meg
 8 Szo|           váltogatott szerencsével, mely azonban az első években
 9 Szo|          várába, Karystróba vonult, mely egy kősziklás hegy tetejében,
10 Szo|         mulatóját hozta javaslatba, mely ha Ali által elfogadtatnák,
11 Szo|             szulióta faj irányában, mely minden órán méltatlan bánásra
12 Szo|              némi sejtelme a jónak, mely akaratlanul is hódol az
13 Szo|          bírt azzal az ügyességgel, mely tervet, annak részleteit
14 Szo|      öröklés reményében engedte át, mely remény sok valószínűséget
15 Szo|           bűntudatnak minden súlya, mely különben sem nagyon nyomta
16 Szo|        ajánlani más kisegítőt, mint mely óhajtásával annyira egyezik,
17 Szo|     tisztességes szenvedély ment, s mely - jól fogván fel a dolgot -
18 Szo|         mentse ki előttem tettemet, mely erőszakhoz nyúlni kényszerít.~
19 Szo|      írhatja le azon végtelen kéjt, mely a mentettnek és megmentőknek
20 Szo|            utolsónak nagyravágyása, mely folyvást remegtette őt,
21 Szo|            már a szülék határozata, mely őt Panosnak szánta jegyesül.
22 Szo|              Őket azon eshetőségre, mely több mint valószínű volt
23 Szo|     szulióta népet mély gyász érte, mely közelebbről jellemzi azt.
24 Szo|      háromszögben foglaltak állást, mely kétfelől Kiapha és Veneranda
25 Szo|       félhez szoktak volt szegődni, mely több zsoldot ígér; felölté
26 Szo|     ütközetnek, szerencsétlenségét, mely a görögök megveretésével
27 Szo|      boldogulhattak a háromszöggel, mely már több ezer harcosukba
28 Szo|            a vezér jobb keze fejét, mely kardostul a földre esett.
29 Szo|             be a görögök győzelmét, mely által a nyomasztott hon
30 Szo|             üreg nyílt meg előttök, mely szárazabbnak látszott az
31 Szo|         karom veszélyes sebével is, mely ezen karom elvesztésével
32 Szo|   vég-eshetőségekre nyertem volt, s mely halálos mérget rejt zárában;
33 Szo|           mint oly árulási merényt, mely a hon javát magán érdekeknek
34 Szo|         becses jutalommal várja őt, mely mi lehetne egyéb imádott
35 Szo| remény-sugárka villant meg agyában, mely hánykódó keblét megnyugtatá. -
36 Szo|             Tódor e remény-sugarat, mely lelke éjébe oly nyájasan
37 Szo|            a hős szulióta néptörzs, mely maroknyi számával, másfél
38 Szo|            független szabadságát, s mely méltó lett volna ős Spárta