Rész,  fejezet

 1     I,  VII |    hollandusok voltak: a nevük Kip Károly és Péter volt. Károly, az
 2     I,  VII |          Kip Károly és Péter volt. Károly, az idősebbik, diplomás
 3     I,  VII |           hónappal előbb halt meg. Károly ugyanakkor szintén Amboinában
 4     I,  VII |            kereskedőcég vezetését, Károly pedig a cég számlájára tovább
 5     I,  VII |           Az általános zűrzavarban Károly és Péter egy pillanatra
 6     I,  VII |           Köszönöm, uram - felelte Károly hálásan -, akárhová visznek
 7     I,  VII |           Mindegy - fejezte be Kip Károly -, menjünk tehát Hobart-Townba.
 8     I,  VIII|            nem zátony - mondta Kip Károly, miután hosszasan megnézte
 9     I,  VIII|          amely éppen megmaradt Kip Károly vízmentes bőrzsákjában.~ ~
10     I,  IX  |            piróga közeledik... Kip Károly szemügyre vette a csónakot
11     I,  IX  |            a hajót? - kérdezte Kip Károly, mikor a csónak eltávozott.~-
12     I,  IX  |         sem védte a brigget...~Kip Károly, akit a beugró főnök majd
13     I,  X   |        időjárás megváltozását.~Kip Károly, aki épp mellette állt e
14     I,  X   |    Forgószelet kapunk - mondta Kip Károly.~- De szerencsére nem tart
15     I,  XIV |            fiút és jó barátot.~Kip Károly azonban, aki maga is tapasztalt
16     I,  XIV |      kellett mulasztania.~Ámde Kip Károly még ezt a két fokot is észrevette,
17     I,  XIV |            Flig Balt szárazon.~Kip Károly szótlanul továbbment. A
18     I,  XIV |         amit Flig Balt tett, s Kip Károly éppen ezért nem is szólt
19     I,  XIV |       Hawkins úr, Flig Balt és Kip Károly a hajóhídon álltak.~- Mindjárt
20     I,  XIV |            Miért? - szólt most Kip Károly. - Ameddig lehet, nem szabad
21     I,  XIV |     tanácsoltam - vágott közbe Kip Károly.~- Sem tanácsait, amelyekre
22     I,  XIV |    árbocába, s ezért habozott. Kip Károly a testvére mellett állt,
23     I,  XIV |            Cook fölött...~Most Kip Károly odaugrott Hawkins úrhoz:~-
24     I,  XIV |            esze is helyén van!~Kip Károly megragadta a kormányt és
25     I,  XIV |           nagyot lökött rajta.~Kip Károly rögtön lebocsáttatta a begöngyölt
26     I,  XIV |  alábbhagyott a vihar, s ekkor Kip Károly ismét át akarta adni a hajó
27     I,  XIV |    meghallotta; de még mielőtt Kip Károly felelhetett volna, Flig
28     I,  XIV |         engedelmeskedni fogtok Kip Károly kapitánynak.~Flig Balt elnyomta
29     I,  XIV |           nyíltan föllázadnak.~Kip Károly jól látta, hogy mi készül
30     I,  XIV |           és óvatos volt, hogy Kip Károly nem is kételkedett hűségében!~
31     I,  XIV |       találták a két Kip testvért. Károly azonnal rájuk rohant, torkon
32    II,  I   |            ezt az ajánlatot és Kip Károly mindenekelőtt értesítette
33    II,  I   |            miután meghallgatta Kip Károly szóbeli jelentését is, azt
34    II,  I   |             Alighogy elmentek, Kip Károly behívatta Vin Modot, Sextont,
35    II,  I   |        lassanként jobban lett. Kip Károly is kirakatta a hajó terhét,
36    II,  II  |         James Cookról jut eszembe, Károly: rosszul tetted, hogy szaladni
37    II,  III |          szerencsés hírt, hogy Kip Károly már talált állást a Skydnam
38    II,  III |          volna a sötét ügyben!~Kip Károly még ugyanaznap jelentkezett
39    II,  IV  |            tisztséget, melyben Kip Károly váltotta föl, aztán elmondta,
40    II,  IV  |     zendülést akart támasztani Kip Károly ellen, s ebben a szándékában,
41    II,  IV  |     megvetően, és ismét leült.~Kip Károly tovább folytatta a vallomását,
42    II,  IV  |              szólt az elnök -, Kip Károly az ön kapitánya volt, s
43    II,  IV  |     megrendülve ugrott föl, és Kip Károly rá akart rohanni a hitvány
44    II,  IV  |          őket a gyilkossággal.~Kip Károly magánkívül volt jogos fölindulásában
45    II,  V   |      tükröződött arcukon s még Kip Károly, aki pedig heves természetű
46    II,  V   |          Ah, Balt mester, ez a Kip Károly egyszer elvette a helyedet
47    II,  VI  | megjegyzése erre a vallomásra, Kip Károly így felelt:~- Esküszöm,
48    II,  VI  |        tagadják ezt... Igaz-e, Kip Károly?...~- Igaz - felelte Kip
49    II,  VI  |                 Igaz - felelte Kip Károly. - A tőr a miénk volt, de
50    II,  VI  |  villámütés érte volna őket és Kip Károly elkeseredetten kiáltott
51    II,  VI  |         állva hallgatott meg:~«Kip Károly és Kip Péter, bűnösnek találtatván
52    II,  VIII|    amazoknál is jobban emészt. Kip Károly, aki erősebb testalkatú
53    II,  VIII|      aggodalom majdnem elvette Kip Károly eszét. Kétségbeesésében
54    II,  VIII|         vér...~A bátor fegyenc Kip Károly volt. A kapitány éppen közeledni
55    II,  VIII|            és zokogva kiáltozta:~- Károly!... Károly!...~Kip Péter
56    II,  VIII|            kiáltozta:~- Károly!... Károly!...~Kip Péter volt, akit
57    II,  IX  |            Adná az ég! - sóhajtott Károly szomorúan. - De hogyan remélhessük,
58    II,  IX  |       gyilkosok pápuák voltak?~Kip Károly meghökkenve nézett öccsére
59    II,  IX  |          voltak-e a gyilkosok?~Kip Károly szorongva hallgatta testvére
60    II,  IX  |            szerencsétlennek... Kip Károly és Péter hálás szívvel akarták
61    II,  IX  |       hátat fordítottak nekik.~Kip Károly csüggedten fordult Péterhez:~-
62    II,  IX  |        tapad rajta! - kiáltott föl Károly elkeseredve.~Skirtle kapitány
63    II,  IX  |   ártatlanoknak tartotta őket!~Kip Károly volt kettőjük közt az erősebb,
64    II,  IX  |            és Wickley - mondta Kip Károly. - Erre a kettőre határozottan
65    II,  IX  |        zsivány! - kiáltott föl Kip Károly hirtelen. - Most már mindent
66    II,  XI  |    rejtette a levelet.~Most odaért Károly is, és mialatt tovább végezték
67    II,  XI  |         szó... szökésről! - mondta Károly halkan. - Rablók és gyilkosok
68    II,  XI  |         csak ketten vannak - szólt Károly - a levél pedig háromról
69    II,  XI  |               Mindamellett - szólt Károly halkan - embertelenség lenne
70    II,  XI  |            támadt...~- Igazad van. Károly - felelte Péter. - Holnap
71    II,  XI  |           együtt mi is? - kérdezte Károly fojtott hangon, megragadva
72    II,  XI  |          így felelt:~- Igazad van. Károly... Mi is megszökhetnénk
73    II,  XI  |            kiderül ártatlanságunk.~Károly lehajtotta fejét és nem
74    II,  XI  |         kimenni az udvarra, és sem Károly, sem Péter nem tudták módját
75    II,  XI  |          nem tudtak szólni. És Kip Károly, aki ezalatt lassan odajött,
76    II,  XII |          az egész nappalt - mondta Károly -, mert fényes nappal nem
77    II,  XIII|            van! - kiáltott föl Kip Károly.~S mintha valami titkos
78    II,  XV  |      történt a két testvérrel.~Kip Károly elmondta, hogy ők nem akartak
79    II,  XV  |        elítél! - sóhajtott föl Kip Károly keserűen.~- Bátorság, Károly,
80    II,  XV  |       Károly keserűen.~- Bátorság, Károly, bátorság! - biztatta őt
81    II,  XV  |          alá is írták és azóta Kip Károly a Csendes-óceán habjait