Rész,  fejezet

 1     I,  I   |          búsulni, fedélzetmester - mondta a kormányos. - Azt a négy-öt
 2     I,  I   |       akinek Kyle volt a neve, azt mondta, hogy keressen magának más
 3     I,  I   |          valami más csapszékben! - mondta végre fogcsikorgatva.~-
 4     I,  I   |           elvernek bennünket is! - mondta Flig Balt bosszúsan.~- Ha
 5     I,  II  |        Gibson kapitány fejcsóválva mondta a fedélzetmesternek:~- Nemigen
 6     I,  II  |            Menjetek le, gyorsan! - mondta Len Cannonnak és társainak.~
 7     I,  III |         Balt odamegy hozzád, Len - mondta Vin Mod - és jól nyisd ki
 8     I,  IV  |       viszontlátásnak.~- Úgy van - mondta Hawkins úr -, még csak öt-hat
 9     I,  IV  |  szeretettel megölelt.~- No, fiú - mondta neki - édesanyád csókoltat
10     I,  IV  |            Holnap tehát indulunk - mondta a kapitány Flig Baltnak
11     I,  V   |        szétporló vízsugarat és azt mondta:~- Mindig forró vágyam volt
12     I,  V   |         Hát csak hadd süllyedjen - mondta a kapitány. - A fő az, hogy
13     I,  VI  |          már igazán megrekedtünk - mondta Gibson kapitány a fejét
14     I,  VI  |            sokat hallottam róluk - mondta Gibson kapitány. - A legveszedelmesebb
15     I,  VI  |          Nat Gibson is gondtalanul mondta:~- Mivel ez a veszedelem
16     I,  VI  |              Én nem látok semmit - mondta Wickley.~- Én sem - szólt
17     I,  VI  |         Flig Baltnak igaza lehet - mondta Hawkins úr -, most van a
18     I,  VI  |     csalódott, vagy fókát látott - mondta Flig Balt. - És ha szelet
19     I,  VI  |         hát megvárjuk a holnapot - mondta a kapitány - és csónakkal
20     I,  VI  |         Nat, hozd föl a puskádat - mondta a kapitány - és felelj a
21     I,  VII |                Két héttel ezelőtt, mondta az idősebbik, vagy három-négy
22     I,  VIII|        bizonyos, hogy nem zátony - mondta Kip Károly, miután hosszasan
23     I,  IX  |           Hát csak hadd jöjjenek - mondta Gibson kapitány vállat vonva -,
24     I,  IX  |             madár”, ha jól tudom - mondta Gibson kapitány. - Lehet,
25     I,  IX  |             vobba...~- Inni akar - mondta Gibson kapitány, s mindjárt
26     I,  X   |          talál.~- Ez szörnyűség! - mondta Kip Péter. - De talán nem
27     I,  X   |               Forgószelet kapunk - mondta Kip Károly.~- De szerencsére
28     I,  XII |      valami sürgős dolga a hajón - mondta Nat Gibson. - Másképp nem
29     I,  XII |        izgatottan.~- Pedig itt azt mondta, hogy oda megy...~- S én
30     I,  XIV |           Mindjárt elér az orkán - mondta Hawkins úr.~- Azt hiszem,
31     I,  XIV |            kapitánya.~Oly hangosan mondta ezt, hogy a legénység meghallotta;
32    II,  I   |           valaki meghalt a hajón - mondta az egyik.~- Valamelyik matróz...~-
33    II,  I   |          első emeleten.~- Helyes - mondta Vin Mod a cimborájának,
34    II,  III |        kezét.~- Lassabban pajtás - mondta halkan. - Ma már ne igyál
35    II,  III |           ha hét lesz!~- Helyes! - mondta Kyle hirtelen. - Beszélj:
36    II,  IV  |          Ha igazat mond, miért nem mondta meg akkor, mikor a gyilkosság
37    II,  VI  | kihallgatását.~- Figyelj ide Jim - mondta komolyan. - Erről a tőrről
38    II,  VII |       tévedett?~- Kedves Hawkins - mondta végre - ma még nem határozhatok.
39    II,  IX  |                Hobbes és Wickley - mondta Kip Károly. - Erre a kettőre
40    II,  X   |        ikán Farnham a következőket mondta nekik:~- Midőn Port-Arthurból
41    II,  X   |            MacCarthy.~- Walter azt mondta - felelte Farnham -, hogy
42    II,  XI  |            van szó... szökésről! - mondta Károly halkan. - Rablók
43    II,  XI  |          levelet tegnap találtam - mondta Péter halkan. - Mostanig
44    II,  XI  |      közelhajolva hozzájuk, halkan mondta:~- Mi nem vagyunk gyilkosok,
45    II,  XII |    holnapot is, az egész nappalt - mondta Károly -, mert fényes nappal
46    II,  XII |          megközelítse a partokat - mondta Farnham.~- S lehet, hogy
47    II,  XII |            De nem tudták, merre! - mondta MacCarthy.~- Le a láncokkal! -
48    II,  XII |            a nagy viharban?~- El - mondta Farnham. - Walter szombaton
49    II,  XII |     beszélgetését.~- Erre, erre! - mondta az egyik.~- Eresszétek el
50    II,  XIV |     szökésének a hírét és sóhajtva mondta:~- Lássa, hogy csalódik
51    II,  XIV |  megdöbbent.~- Ez igazán lesújt! - mondta a fejét csóválva. - Én magam
52    II,  XV  | fölindulásában.~- Úgy van, uraim - mondta aztán -, én tudom, hogy