Rész,  fejezet

 1     I,  III |           nevét, aztán nekivágnak a tenger végtelenjének, a maguk szakállára...
 2     I,  III |          csökkent az ereje. Mivel a tenger is csöndes volt, nem kellett
 3     I,  V   |         jelentékenyen csökkent és a tenger sem hullámzott oly nagyon,
 4     I,  V   |             amelyen túl már a nyílt tenger következett.~Most már csak
 5     I,  V   |           sem volt könnyebb, mert a tenger oly sima volt, mint a tükör,
 6     I,  VI  |             védi az erős várakat. A tenger hullámai sohasem érik a
 7     I,  VI  |         lehet csak odáig jutni, s a tenger alatt megbúvó korallok minden
 8     I,  VI  |   ezernégyszáz lábnyira emelkedik a tenger színe fölé Norfolk szigetén.
 9     I,  VII |    voltaképpen hová dobta ki őket a tenger a Wilhelmina hajótörése
10     I,  VII |           végre ide hajtotta őket a tenger áramlata»...~- Eszerint
11     I,  VIII|           Mod, aki mellette állt.~A tenger, melynek habjait a James
12     I,  VIII|         örökké tajtékos és hullámzó tenger alatt, és a sok, nem eléggé
13     I,  VIII|    pillanatban száraz volt, mivel a tenger oly sima volt, hogy még
14     I,  IX  |           pásztortűz lobogott, de a tenger köröskörül csöndes volt...
15     I,  IX  |           fénykéve végigszántotta a tenger tükrét, mindnyájan megdöbbenve
16     I,  X   |            horgonyt vetett volna.~A tenger sima volt, mint a tükör,
17     I,  X   |         szelet. Bár az ég derült, a tenger pedig csöndes volt, a szél
18     I,  X   |           már lecsapott a hajóra. A tenger körös-körül buzogva forrt,
19     I,  X   | visszatérhetett eredeti irányába. A tenger még egyre forrt és háborgott
20     I,  XIV |                 Hisz most csöndes a tenger!~- De ha szélroham támad
21     I,  XIV |    kerekedett, mely egyre nőtt, s a tenger veszedelmesen háborogni
22     I,  XIV |        nincs menekvés, ha viharos a tenger!~A kapitány elvesztette
23     I,  XIV |        orkán dühének növekedését. A tenger úgy járt keresztül-kasul
24    II,  X   |          sehol semmit sem látott. A tenger sima volt, de közel és távol
25    II,  XII |           félsziget elhagyásában. A tenger felé egyelőre nem menekülhettek,
26    II,  XII |        holnap estig lecsendesül-e a tenger...~Ezért aggódtak a szökevények
27    II,  XII |             a szél is megszűnt, s a tenger csillapodni kezdett.~Most