| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] hörögte 1 hörögve 2 hófehér 1 hogy 739 hogy-hogy 1 hogyan 14 hogyne 2 | Frequency [« »] ----- 3398 a 743 és 739 hogy 720 az 541 s 456 nem | Verne Gyula A két Kip testvér IntraText - Concordances hogy |
Rész, fejezet
501 II, VII | holott tudhatták volna, hogy árulójuk lehet?... S legfőképpen 502 II, VII | magukkal, hisz jól tudhatták, hogy semmi hasznukat nem vehetik!...~ 503 II, VII | megvolt az a vigasztalásuk, hogy együtt lehettek.~Védőjük 504 II, VII | őket és jelentette nekik, hogy semmisségi panaszt adott 505 II, VII | főtörvényszékhez is föllebbezett, hogy a halálos ítéletet enyhébb 506 II, VII | Voltaképpen mit törődtek azzal, hogy fölakasztják-e őket, vagy 507 II, VII | fölakasztják-e őket, vagy hogy egész életüket fegyházban 508 II, VII | megrendült, ha arra gondolt, hogy az akasztófán fognak meghalni... 509 II, VII | Miért?... Ő nem hinné el, hogy gyilkosok vagyunk!~- És 510 II, VII | semmiképpen sem tudta elhinni, hogy a két testvér, akivel oly 511 II, VII | urat, de sejtelme sem volt, hogy mit kíván tőle. Annál nagyobb 512 II, VII | Hawkins - szólt a kormányzó -, hogy ön nagyon megszerette ezt 513 II, VII | kegyelmes uram, s tudom is, hogy megérdemlik nemcsak a szeretetemet, 514 II, VII | tiszteletemet is... Igaz, hogy a körülmények, a véletlen 515 II, VII | ártatlanságukról, s hiszem is, hogy eljön a napja, mikor kiderül 516 II, VII | borzasztó tévedése.~Látszott, hogy a kormányzóra nagy hatást 517 II, VII | Hawkins úr szavai. Igaz, hogy semmi pozitív tartalmuk 518 II, VII | most mondja meg, kérem, hogy mit kíván tőlem.~- A közbenjárását, 519 II, VII | Tehát nincs rá ok sem, hogy a semmisségi panaszt tárgyalás 520 II, VII | kormányzó nem felelt: jól tudta, hogy igaza van Hawkins úrnak, 521 II, VII | Valószínű: legalábbis valószínű, hogy nem bűnösök... Én azonban 522 II, VII | azonban meg vagyok győződve, hogy ártatlanok... De ártatlanságuk 523 II, VII | Ígérem, kegyelmes uram, hogy én a magam költségére és 524 II, VII | mindenekelőtt megkérte, hogy tartsa titokban az egész 525 II, VII | aztán pedig kijelentette, hogy Hawkins úr aggodalmaitól 526 II, VII | igazságügyminiszterhez Londonba, kérvén őt, hogy járjon közbe a királynőnél 527 II, VII | haza. Most már volt ideje, hogy megkezdhesse az új vizsgálatot, 528 II, VII | járt, s ez igaz is volt, hogy a semmítőszék elvetette 529 II, VII | fölterjeszteni az ítéletet, hogy a végrehajtás idejét meghatározza...~ 530 II, VII | azt senki sem gyanította, hogy maga a kormányzó adott be 531 II, VII | Tasmania főkormányzóját, hogy Anglia királynője megkegyelmezett 532 II, VIII| osztották be, s nem csak hogy szót sem válthattak egymással, 533 II, VIII| Ebben az időben az angolok, hogy némi hasznát vegyék a termékeny 534 II, VIII| engedetleneket.~Természetes, hogy nagyon vigyáztak a fegyencekre 535 II, VIII| a fegyencekre azért is, hogy meg ne szökhessenek. A kikötőbe, 536 II, VIII| felügyelete mellett sem. Hogy pedig a szárazföldön se 537 II, VIII| lefogyott, s úgy látszott, hogy már nem sokáig bírja a sok 538 II, VIII| sorból, s alázatosan kérte, hogy osszák be abba a csapatba, 539 II, VIII| testvér egész esetét, tudta, hogy Hawkins úr, sőt maga Tasmánia 540 II, VIII| kérelmére: csak intett neki, hogy lépjen vissza a sorba... 541 II, VIII| a sorba... később lehet, hogy megteszi, egyelőre még nem 542 II, VIII| amíg ide érnek?...~Az lett, hogy a fegyenc, aki visszarántotta 543 II, VIII| éppen közeledni akart hozzá, hogy megköszönje, amit értük 544 II, VIII| óta most történt először, hogy a két fegyenc ily közel 545 II, IX | elgyöngítette a nagy vérveszteség, hogy ájultán vitték be a fegyenctelep 546 II, IX | Péter is vele mehetett, hogy ápolja bátyját, míg fölépül. 547 II, IX | összetett kezekkel kérte férjét, hogy gyermekük életének megmentéséért 548 II, IX | annyit engedjen meg nekik, hogy együtt szenvedhessenek!...~ 549 II, IX | teljesítése azt követelte tőle, hogy úgy bánjék a két testvérrel, 550 II, IX | emberek voltak, remélhették, hogy előbb-utóbb bejutnak a központi 551 II, IX | Mind a ketten remélték, hogy ártatlanságuk előbb-utóbb 552 II, IX | hitű volt. - Majd meglátod, hogy a véletlen kideríti ártatlanságunkat, 553 II, IX | De hogyan remélhessük, hogy a pápuák ezrei közt, akik 554 II, IX | Péter fojtott hangon -, hogy a gyilkosok pápuák voltak?~ 555 II, IX | Beszélj!... Talán gyanakszol, hogy európaiak... valamelyik 556 II, IX | hisz nem volt titok! -, hogy a kapitány este nagy összeg 557 II, IX | hogyan magyarázod meg, hogy a mi tőrünkkel gyilkolták 558 II, IX | kapitányt?... Mert az bizonyos, hogy a krisz, mellyel a kapitányt 559 II, IX | fedélzetén, mikor fölmentünk rá, hogy elhozzuk, ami még megmenthető 560 II, IX | ártatlanságának tudatában elhihette, hogy így történt a dolog, de 561 II, IX | dolog bántotta őket: az, hogy éjszakára ezentúl is a közös 562 II, IX | fogadták őket... Látszott, hogy csak az alkalmat lesik, 563 II, IX | csak az alkalmat lesik, hogy kitölthessék rajtuk a bosszújukat.~ 564 II, IX | a neve. Senki sem tudta, hogy mi volt a bűnük, s ők maguk 565 II, IX | mogorván csak annyit feleltek, hogy kötelességük volt védelmezni 566 II, IX | sóhajtott Péter - de bizonyos, hogy nem gyilkosok, mert nem 567 II, IX | kezünket...~- Azt hitték, hogy vér tapad rajta! - kiáltott 568 II, IX | háborgását, elrendelte, hogy a két Kip testvért külön 569 II, IX | Hamburg úrral, sürgetvén őket, hogy nyomozzanak teljes erővel, 570 II, IX | nyomozásokból nem derült ki, hogy a bennszülöttek követték, 571 II, IX | szánta el magát. Elhatározta, hogy meglátogatja a két testvért 572 II, IX | Valami azt súgta neki, hogy magatartásukból kiolvashatja, 573 II, IX | felügyelő megmondta nekik, hogy Skirtle kapitány hivatja 574 II, IX | az örömtől. Azt hitték, hogy Hawkins úr ártatlanságuk 575 II, IX | azért jöttem Port-Arthurba, hogy értesítsem önöket egynémely 576 II, IX | azt bizonyította be nekik, hogy nem hisz a bűnösségükben - 577 II, IX | magam és Péter nevében is, hogy méltók vagyunk rá, mert 578 II, IX | őszinteség.~...Nem, ő sem hitte, hogy Gibson kapitányt a két Kip 579 II, IX | legyenek türelmesek: ő hiszi, hogy előbb-utóbb ráakadnak az 580 II, IX | szédítő volt ez a gondolat, hogy a két testvér szinte hinni 581 II, IX | kockáztatta meg, s arra alapozta, hogy ha Jim csakugyan látta azt 582 II, IX | ez csak úgy történhetett, hogy valaki belopta oda, s aztán 583 II, IX | bizonyos volt most már, hogy a gyilkos még a Wilhelmina 584 II, X | alakult azzal a célzattal, hogy Írországot fölszabadítsa 585 II, X | elkeserítette az íreket, hogy 1867-ben nyíltan kitűzték 586 II, X | melynek az volt a célja, hogy minden jogos és jogtalan 587 II, X | forgott, s alig múlt el nap, hogy valami nevezetes, rémes 588 II, X | Írországban.~Természetes, hogy az angol rendőrség minden 589 II, X | minden erejét megfeszítette, hogy nyomára jusson e titkos 590 II, X | elől.~Minden bűnük az volt, hogy féniek voltak, s részt vettek 591 II, X | Viszont tudták azt is, hogy barátaik nem fogják veszni 592 II, X | első üzenet megérkezett, hogy legyenek résen... barátaik 593 II, X | a két politikai elítélt, hogy amerikai barátaik elhatározták 594 II, X | küldték azzal az üzenettel, hogy körülbelül két hét múlva 595 II, X | mondta - felelte Farnham -, hogy kis cédulára írja, begöngyöli 596 II, X | irányát, az volt a teendőjük, hogy megjelölték azokat a fákat, 597 II, X | föl, megtapogatta magát, hogy nem törte-e csontját, s 598 II, X | nem látta a főfelügyelő, hogy Walter, mielőtt föltápászkodott, 599 II, X | már minden gondja az volt, hogy megkaparinthassa az üzenetet... 600 II, X | aztán úgy intézi a dolgot, hogy őt küldjék oda, ahol Walter 601 II, X | oldalán dolgozó csapathoz, hogy vezesse át ide a fegyenceket, 602 II, X | vezesse át ide a fegyenceket, hogy segítsenek a többieknek 603 II, X | őket, ő maga szép lassan, hogy föl ne tűnjék, sorra vizsgálgatta 604 II, X | földön, de kis híja volt, hogy össze nem roskadt ijedtében: 605 II, XI | szökevényekért. De abból, hogy „Írország”-ot emlegette, 606 II, XI | emlegette, kétségtelen volt, hogy csakis MacCarthy és O’Brien 607 II, XI | és kinek a kezébe került, hogy Farnham már nem találta 608 II, XI | akarta bántani a háncsát, hogy lássák a jelet...~De ekkor, 609 II, XI | érte, s csak most látta, hogy írás is van rajta...~Egy 610 II, XI | tekintett körül, s látván, hogy senki se néz arra, hirtelen 611 II, XI | pillanatban Péter észrevette, hogy a két ír fegyenc gyorsan 612 II, XI | Farnhammal, aki azt súgta nekik, hogy Walter itt járt és levelet 613 II, XI | szinte észre sem vette, hogy már alkonyodik. Hat órakor 614 II, XI | és MacCarthy is tudták, hogy a levél eltűnt.~Elveszett, 615 II, XI | keserűség szállta meg őket, hogy a levél nem nekik szólt.~- 616 II, XI | akkor mindenki azt hinné, hogy valóban bűnösök vagyunk... 617 II, XI | fejét és nem felelt. Érezte, hogy Péternek igaza van: ha megszöknek, 618 II, XI | soha senki el nem hiszi, hogy ártatlanok, még ezek a féniek 619 II, XI | hatása alatt tűrnék el, hogy velük szökjenek... Jobb 620 II, XI | a hárman szentül hitték, hogy az elveszett levél már Skirtle 621 II, XI | minden pillanatban várták, hogy értük jönnek és vasra verik 622 II, XI | de semmi jel sem mutatta, hogy tud valamit... Farnham és 623 II, XI | levelet, s úgy elvitte, hogy nyoma veszett és senki sem 624 II, XI | heves zápor kerekedett, hogy nem lehetett kimenni az 625 II, XI | nem tudták módját ejteni, hogy a levelet átadják az íreknek.~ 626 II, XI | Oly buzgón óhajtották, hogy kiderüljön az ég, mintha 627 II, XI | Farnhamnek arra sem volt ideje, hogy megsúgja, mi történt: azonnal 628 II, XI | Mostanig nem volt rá alkalmam, hogy átadhassam... Nem tud róla 629 II, XI | s most azt is láthatják, hogy árulók sem vagyunk!~ ~ 630 II, XII | ágyúlövés azt jelentette, hogy fegyencek szöktek meg.~A 631 II, XII | igazgatója mindent megtett, hogy meggátolja a szökevényeket 632 II, XII | hullámverés a szirtes partokon, hogy sem csónak, sem hajó nem 633 II, XII | tengerről; valószínű volt tehát, hogy az erdőbe fognak menekülni, 634 II, XII | azonnal tisztában volt azzal, hogy ezek a politikai foglyok 635 II, XII | vállalkozhattak a szökésre, hogy barátaik kívülről biztatták 636 II, XII | segítették őket.~Feltűnő volt, hogy Farnham, akire az ötödik 637 II, XII | sajnálták, mert azt hitték, hogy a két szökevény bizonyára 638 II, XII | sajnálta őket.~Bizonyos volt, hogy a viharos tengeren nem menekülhetnek, 639 II, XII | értük a csónak. S ki tudja, hogy holnap estig lecsendesül-e 640 II, XII | raboknak sorba kellett állniuk, hogy visszamenjenek a fegyházba, 641 II, XII | főfelügyelő megfújta sípját, hogy összehívja a fegyenceket, 642 II, XII | ír és Farnham, ahelyett, hogy a gyülekezőhelyre mentek 643 II, XII | izgatottan tanácskoztak, hogy mit kell tenniük.~- Ebben 644 II, XII | ítéletidőben nem számíthatunk arra, hogy az Illinois megközelítse 645 II, XII | mondta Farnham.~- S lehet, hogy a vihar holnap sem szűnik 646 II, XII | ágyúztak!~- Most már tudják, hogy megszöktünk! - szólt O’Brien.~- 647 II, XII | lesték a haragos tengert, hogy nem látják-e valahol a közelgő 648 II, XII | Csak egytől félhettek: hogy a vihar nem csillapodik 649 II, XII | akadnak az üldözők. Bizonyos, hogy legelőször az erdőt fogják 650 II, XII | föl:~- Nem, én nem hiszem, hogy gyilkosok!~- Én sem hiszem - 651 II, XII | felelte MacCarthy.~- Bizonyos, hogy derék emberek - tette hozzá 652 II, XII | mikor átadták a levelet, hogy szökjenek ők is velünk... 653 II, XII | holott szentül hiszem, hogy ártatlanok!~A vihar egész 654 II, XII | menekültek különben is tudták, hogy alkonyat előtt nem számíthatnak 655 II, XII | az üzenetet, s bizonyos, hogy még azon az éjszakán visszament 656 II, XII | értesítette a kapitányt, hogy hétfőn este már itt leszünk 657 II, XII | James-fokon.~- Én is azt hiszem, hogy így történt - hagyta helyben 658 II, XII | Hobart Townba, bizonyos, hogy utánunk jött volna ide... 659 II, XII | barlangban. El voltak szánva, hogy inkább a tengerbe ugranak, 660 II, XII | tehát már azt is tudták, hogy Farnham szintén megszökött 661 II, XII | Csak volt annyi eszük, hogy nem ide bújtak!~- Azért 662 II, XIII| meg. A szökevények tudták, hogy nem sokáig maradhatnak rejtve 663 II, XIII| sziklaparton, mert bizonyos, hogy a fegyházőrök, ha nem találják 664 II, XIII| pillanatban úgy rémlett nekik, hogy üldözőik lépteit, a vérebek 665 II, XIII| az Illinois nem is tudja, hogy megszöktünk! - aggódott 666 II, XIII| felelte Farnham. - Bizonyos, hogy Skirtle kapitány azonnal 667 II, XIII| Különben is kétségtelen, hogy Walter szintén ott van, 668 II, XIII| van, és hírt vitt arról, hogy üzenetét itthagyta nekünk.~- 669 II, XIII| megfordul, s kérdés volt, hogy csakugyan az Illinois-e 670 II, XIII| feléjük, sőt úgy látszott, hogy ki akar menni a nyílt tengerre 671 II, XIII| nincsen alkonyat, lehet, hogy még az éjszaka előtt itt 672 II, XIII| oly gyönge volt bennük, hogy már egyikük sem szólt, s 673 II, XIII| mit sem törődve azzal, hogy az alkonyat félhomályában 674 II, XIII| történt?...~- Úgy tetszett, hogy... Hallom az evezőket!~- 675 II, XIII| megfordulva rémülten látták, hogy egy tucatnyi fegyházőr rohan 676 II, XIII| Minden attól függött, hogy a csónak ér-e előbb a parthoz, 677 II, XIII| első percben azt hitték, hogy a kint levő fegyencek föllázadtak, 678 II, XIII| azonban bizonyosnak látszott, hogy az amerikaiak nem sokáig 679 II, XIV | jobban meggyőződött arról, hogy nem ők a gyilkosok, s ez 680 II, XIV | annál jobban ösztönözte, hogy kiszabadítsa őket a fogságból.~ 681 II, XIV | azt kellett tisztáznia, hogy abban a fogadóban, ahol 682 II, XIV | már azt is elfelejtette, hogy ugyanakkor, mikor a két 683 II, XIV | kormányzó táviratot kapott, hogy Port-Arthurból két politikai 684 II, XIV | sóhajtva mondta:~- Lássa, hogy csalódik néha az ember!... 685 II, XIV | ember!... Ön azt hitte, hogy ártatlanok, s már-már magam 686 II, XIV | ártatlanságáról, de érezte, hogy ez a szökés nagyon is ellenük 687 II, XIV | elmondta Hawkins úrnak azt is, hogy már megállapították: a szökevények 688 II, XIV | menekültek el. Ugyanis kiderült, hogy május 5-ike és 7-ike közt 689 II, XIV | nyomaveszett, kétségtelen, hogy a fegyencek a fedélzetén 690 II, XIV | sohasem akartam azt hinni, hogy ők a gyilkosok... de most?!...~- 691 II, XIV | Nekem szilárd hitem, hogy ártatlanok.~Zieger úr kissé 692 II, XIV | feleljek... Annyi bizonyos, hogy a bennszülöttek ártatlanok... 693 II, XIV | sem amely azt bizonyítaná, hogy a bennszülötteknek részük 694 II, XIV | elmondta gyanúját, föltevéseit, hogy Gibson kapitányt Flig Balt 695 II, XIV | hozzá a fejét csóválva -, hogy Flig Baltnak és Vin Modnak 696 II, XIV | hajóról...~- Akkor bizonyos, hogy a gazemberek elfoglalták 697 II, XIV | megjött a hír Hobarttownba, hogy az Illinois gőzös kikötött 698 II, XIV | is hírül hozta a távíró, hogy a két Kip testvérnek nyoma 699 II, XIV | végképp lemondott arról, hogy a két testvér perének újrafölvételét 700 II, XIV | hír terjedt el a városban, hogy a két Kip testvér visszajött 701 II, XV | dolog kétségtelenné tette, hogy ártatlanok. Mert miért is 702 II, XV | Hiszen, ha nem remélték, hogy büntetlenségük kiderül, 703 II, XV | fegyházba, mikor tudták, hogy éltük fogytáig ott kell 704 II, XV | határozottan megszabja, hogy a pörök újrafölvételének 705 II, XV | bizonyítékok merülnek föl arra, hogy az elmarasztaló ítélet igazságtalan, 706 II, XV | és engedelmet kért tőle, hogy a foglyokkal beszélhessen. 707 II, XV | ott tudta meg részletesen, hogy mi történt a két testvérrel.~ 708 II, XV | testvérrel.~Kip Károly elmondta, hogy ők nem akartak megszökni. 709 II, XV | akartak megszökni. Igaz, hogy elősegítették a két ír menekülését, 710 II, XV | nekik eszük ágában sem volt, hogy velük tartsanak. Erőszakkal 711 II, XV | Péter - ön már régen tudja, hogy nem mi vagyunk a gyilkosok. 712 II, XV | gyilkosok. De azt akartuk, hogy ország-világ tudja meg ezt. 713 II, XV | mondta aztán -, én tudom, hogy önök ártatlanok, s hiszem, 714 II, XV | önök ártatlanok, s hiszem, hogy nemsokára ország-világ szintén 715 II, XV | Egyelőre engedjék meg barátaim, hogy megszorítsam a kezüket, 716 II, XV | Még mindig szentül hitte, hogy ők gyilkolták meg apját, 717 II, XV | szemrehányást Hawkins úrnak, hogy miért pártolja őket annyira, 718 II, XV | tárgyaláson határozottan kiderült, hogy ők a gyilkosok?...~Hasztalan 719 II, XV | testvér bűnössége felől, hogy ártatlanságukról csak az 720 II, XV | úr kérésére beleegyezett, hogy elrendeli a pótvizsgálatot 721 II, XV | amint igaz is volt -, hogy Vin Mod és Len Cannon, meg 722 II, XV | ellenük szólt, az volt, hogy sokat költöttek, de ezt 723 II, XV | ugyan meg volt győződve, hogy a gazemberek a Gibson kapitánytól 724 II, XV | sikertelenségét, már-már azon volt, hogy ismét lezárja a vizsgálatot 725 II, XV | kéréssel fordult Hawkins úrhoz, hogy adjon neki egy arcképet 726 II, XV | dolgozószobájában.~Emlékezünk, hogy a végzetes gyilkosság után 727 II, XV | kapitányról, s arra is emlékezünk, hogy a felvételkor Gibson kapitány 728 II, XV | Hawkins úr elhatározta, hogy megnagyobbíttatja ezt a 729 II, XV | jobban kitágultak volna, hogy lássák a reá törő orgyilkosokat...~ 730 II, XV | könnyeit, odalépett hozzá, hogy megcsókolja a homlokát...~ 731 II, XV | előtt már régóta nem titok, hogy ama külső tárgyak képét, 732 II, XV | percében látott, s így történt, hogy a Gibson kapitány szemének 733 II, XV | foroghatott fenn afelől, hogy kik az igazi gyilkosok. 734 II, XV | sietett és engedelmet kért, hogy beszélhessen a két Kip testvérrel. 735 II, XV | Gibson -, én el tudtam hinni, hogy önök...~A két testvér öröme 736 II, XV | Csak azt sajnálta mindenki, hogy az igazi gyilkosok nem voltak 737 II, XV | úr fölszólította Pétert, hogy lépjen be az üzletébe és 738 II, XV | ezt a történetet anélkül, hogy megemlékezzünk az igazi 739 II, XV | védték magukat, mert tudták, hogy ha legyőzetnek, nem kerülik