Rész,  fejezet

 1     I,  II  |             vitorlákat, hogy a kellő pillanatban a hajó megindulhasson.~Len
 2     I,  III |             húzta föl a lobogóját. E pillanatban azonban lövés dördült el
 3     I,  V   |              föl Vin Mod ujjongva.~E pillanatban jött fel a kapitány s meghallotta
 4     I,  VI  |    Pitt-Mount fekete árnyéka éppen e pillanatban födte el azt a kiugró sziklát,
 5     I,  VIII| fölkapaszkodtak a fedélzetre, mely e pillanatban száraz volt, mivel a tenger
 6     I,  IX  |         többi társaikat, az alkalmas pillanatban megrohanják Gibson kapitányt
 7     I,  IX  |              kapitány, s a következő pillanatban már mind ott álltak a hajókorlátnál,
 8     I,  X   |              aki épp mellette állt e pillanatban a fedélzeten, a nyugati
 9     I,  XI  |          történhetik még addig!...~E pillanatban Jim, aki gyanúsnak találta
10     I,  XIV |    kormánylapát sem fogott, s minden pillanatban félni lehetett, hogy a brigg
11     I,  XIV |     felgyorsult a brigg, s az utolsó pillanatban kitért a hullám elől, mely
12    II,  I   |            van Harry?...~A következő pillanatban Nat Gibson már ott volt
13    II,  IV  |              aznap reggel, az utolsó pillanatban csakugyan sikerült pár szót
14    II,  XI  |             hozta... vagy pedig...~E pillanatban Péter észrevette, hogy a
15    II,  XI  |          aludtak egész éjjel, minden pillanatban várták, hogy értük jönnek
16    II,  XI  |    nézegetett körül... Szerencsére e pillanatban egy őr hívta Farnhamet:
17    II,  XI  |             Brien kezét, aki az első pillanatban vissza akarta rántani...
18    II,  XIII|       kémlelte a sík vizet... Minden pillanatban úgy rémlett nekik, hogy
19    II,  XIII|    küldhetnek hát értünk csónakot?~E pillanatban Farnham, aki le nem vette
20    II,  XIII|         küldte! - felelte O’Brien.~E pillanatban nem volt más teendőjük,
21    II,  XIII|            lökdösték őket előre...~E pillanatban ért oda a két Kip testvér.
22    II,  XIII|             a csapat éppen az utolsó pillanatban érkezett.~Az amerikaiak
23    II,  XIII|             s menekülniök kellett.~E pillanatban a két Kip testvér odakiáltott